Tavaly március 5-én, mindössze öt nappal az eredeti megállapodás aláírása után, visszamenőleges hatállyal felbontották volna azt a szerződést, amellyel az MNB-alapítvány vagyonkezelője átadta egyik leányvállalatának teljes részvénycsomagját egy magántőkealapnak. A megállapodást Stofa György, az Optima Befektetési Zrt. akkori vezetője és Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója írta alá. Mintha hirtelen belátták volna, hogy ez egy pancser lépés volt az MNB elnökétől.
A konstrukció különlegessége az volt, hogy a megállapodást értékpapír-kölcsönszerződésként kötötték meg, miközben a részvények tulajdonjoga a kölcsönvevőhöz került volna. A szerződés ötéves időtartamra szólt, és a magántőkealap számára biztosította volna a társaság feletti tulajdonosi jogokat. A magántőkealapot kezelő Quartz üzleti kapcsolatai révén Matolcsy Ádám köréhez kötődött. Ha az eredeti ügylet létrejön, Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának kezelésében meghatározó szerepet játszó társaság került volna át egy magánbefektetési konstrukcióba.
A szerződést végül akkor bontották fel, amikor már Varga Mihály vezette a Magyar Nemzeti Bankot. Az új jegybankelnök érkezését követően a PADME alapítvány kuratóriumának tagjai lemondtak, az alapítvány irányításában pedig személyi változások történtek. A visszamenőleges hatályú felbontásról szóló dokumentum arra hivatkozott, hogy az alapítvány maga kívánja irányítani az eredeti szerződésben meghatározott feladatok teljesítését, ezért nincs szüksége a magántőkealap vállalásaira.
Vajon mi történt 5 nap alatt, hogy vissza akarták vonni a szerződést? Matolcsy jött rá, hogy ez törvénytelen, vagy valaki figyelmeztette őket, hogy ennek nem lesz jó vége? Egyébként is érthetetlen, hogy a 2014 óta tartó MNB botrány végén Matolcsy még húzott egy rossz lapot.
