Csemő, a virágos község

Csemő virágai az ország közepén, Cegléd közelében nyílnak és illatoznak, s oly szépek, hogy egész Európa díjazza. Többször kapott magyar és nemzetközi díjat a híres virágos, építészetileg is sokszínű csaknem 5 ezer fős község, amely 1997-ben elnyerte a ’Legvirágosabb település’ címet, 1998-ban az ’Európa legszebb települése’ verseny harmadik helyezettje lett, majd 2018-ban ismét megkapta a ’Legvirágosabb település’ címet község kategóriában. A település életében a környezetszépítés és a környezetvédelem mind a mai napig különös jelentőséggel bír.
Szűcs Judit polgármester, valamint Huszár Sándor egykori jegyző, helytörténész nemcsak virágjaira büszkék, hanem az emlékekben és tárgyakban gazdag Helytörténeti Múzeumra, a Tájházra és az Ökocentrumra is. Lehetnek is, hiszen, aki erre jár turistaként, egyiket sem szabad kihagyni, amennyiben csemői élményekre vágyik. Például az Ökocentrum meglátogatása családoknak igen jó program, mert tele van játékos elemekkel, a Meseösvény pedig kifejezetten szórakoztató. Egyébként a pihenő parkban rendezett környezetben a séta és a játék mellett közösség építő főzésekre is van lehetőség. A Helytörténeti Múzeumban és a Tájházban természetesen az összegyűjtött népi tárgyak, egykori használati eszközök tekinthetők meg – ezek szintén nem hagyhatók ki! Mint ahogy dr. Leitner József különleges egyedülálló fényképezőgép-gyűjteménye sem, nagy részük a mai napig működő képes. A legrégibb, csaknem két évszázados készülék Európa-szerte is ritkaságnak számít. A régi fotómasinák mellett más érdekességek is megcsodálhatók e ritka gyűjteményben. Leitner úr arról is híres széles e hazában, hogy egyik főszervezője volt a népszerű Jawa Fesztiválnak. Felesége házi finomságai, különösen szörpjei lehetnek vonzóak az idelátogatóknak. Számos külföldi is megfordul a településen, sőt közölük sokan otthonaiknak is választják. A legtöbben hollandok, dánok és németek gondolják úgy, hogy érdemes itt házat vásárolniuk, s jónéhányan már évtizedek óta boldogan élnek a virágos, vonzó, nyugodt községben, amelyről és környékéről sokan talán nem is tudják, hogy egykoron a homoki szőlő- és gyümölcskultúra ismert vidéke volt.
-Csemő és környéke hajdanán jeleskedett a borászatban is, de néhány rossz agráripari intézkedés után visszaszorult a bortermelés, bár néhány kertben és tanyán még mindig látunk szőlőket. Itt, a talajviszonyok miatt, nem pincékben, hanem hűs borházakban erjesztették-tárolták a bort – hallottuk Szűcs Judit polgármestertől, aki azt is megemlítette, hogy a csemői tanyavilág építészetileg, történelmileg és a gazdálkodását tekintve sokszínű, az országban egyedülálló, és a lakosság nagyobb hányada még ma is a település tanyasi részén él, ahol megtalálható a hely legendás személyisége, Ladányi Mihály, kétszeres József Attila-díjas költő szerény kis házacskája, amelyben utolsó éveit töltötte elhagyva a fővárost. Szintén kihagyhatatlan Osirek Ferenc, a népművészet mestere, Király Zsiga-, és PRIMA díjas fafaragó művész csodálatos munkáinak a megtekintése is.