2024. április 23. (kedd) 06:32

Energia – Nem vagyunk Oroszországhoz kötve

Magyarország energiából behozatalra szorul, ám az importfüggőségünk nem azon múlik, hogy van-e tengeri kijáratunk – ezt nyilatkozta a szeretlekmagyarország.hu-nak Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány egykori energetikai helyettes államtitkára, aki szerint akkor is importfüggőek lennénk, ha lenne tengeri kikötőnk.

Holoda szerint hiába szajkózza azt a magyar kormány, hogy energiakérdésben hozzá vagyunk kötve Oroszországhoz, ez nincs így. Földgáz terén például Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal össze vagyunk kötve, villamosenergiában pedig még Szlovéniával is.

Ez azt jelenti, hogy bárhonnan tudunk vásárolni. Például a november eleji időszakban, amikor elmaradt a hűvösebb idő, volt olyan időszak, amikor a TTF-en (holland gáztőzsdén) a napi ár leszaladt 30–36 euróra, ami abból adódott, hogy sokkal több gázt kínáltak, mint amennyit az enyhe időjárás meg az egyéb takarékossági okok miatt fogyasztott Európa. Ebben az időszakban a Magyarországra behozott földgáz jelentős része nem a török áramlat irányából érkezett klasszikus orosz gázként, hanem Ausztria, Szlovákia, Horvátország, sőt, Románia felől. Az orosz gáz alig 25 százaléka volt a behozatalnak. Tehát nem igaz, hogy mi csak a Gazpromtól tudunk vásárolni– nyilatkozta a portálnak a szakértő.

Az atomerőművekkel kapcsolatban Holoda kijelentette: az elutasítottságuk akkor erősödik fel, amikor nincs probléma az energiaellátással, amikor azt mondják, hogy más energiahordozókkal is képesek pótolni a nukleáris erőműveket. „A németek például a földgázüzemű erőművekre számítottak, ezért építették ki a vezetékhálózatot az oroszok felé, csakhogy mindez kútba esett. Miközben Németország 2021 közepén még 55–60 százalékban függött az orosz gáztól, 2023 elejére odáig jutottak, hogy nullára csökkentették a vásárlását” – mondta a portálnak. Hozzátette: van olyan ismerőse, aki azt mondta, azért csökkenti a saját földgázfogyasztását, és veszi lejjebb a hőmérsékletet, nehogy Putyin több pénzt kapjon. „Ez egy morális megközelítés” – fogalmazott.

Holoda Attila szerint azok a gazdaságfejlesztési irányok, amiket a kormány erőltet, például nagy összeszerelő üzemek és nagy energiaigényű gyárak betelepítése, nincsenek összhangban a mostani energiaellátási képességeinkkel. „Nagyjából 50 százalékkal növelnünk kellene a villamosenergia-termelő képességünket vagy legalábbis a behozatalt. Erre nem az a megoldás, hogy azeri zöldenergiából termelt villamosenergiát hozunk majd ide a Fekete-tenger alatt, főleg akkor, amikor Azerbajdzsánban jelenleg a zöldenergia-termelés nem éri el az 5 százalékot. Inkább az európai és a hazai lehetőségeket kellene számba venni” – tette hozzá.

A szélenergiával kapcsolatban megjegyezte: „van egy sztereotípia a miniszterelnök fejében, aki úgy döntött, hogy nálunk márpedig szélerőművekkel nem lehet villamosenergiát jól és hatékonyan termelni. Ugyanakkor Lantos Csaba energiaügyi miniszter maga is elismeri, hogy a szélerőművek átlagos kihasználtsága 25–26 százalékos, miközben a naperőműveké csak 15–16 százalék, tehát 10 százaléknyi a különbség. Ha ez igaz, akkor senki ne mondja, hogy nálunk kevésbé éri meg szélerőműveket telepíteni, mint naperőműveket.”

A debreceni akkumulátorgyárról szólva Holoda kiemelte: „az az ipari környezet, ami most Debrecen környékén létrejött, nagyjából 400–500 megawattnyi plusz teljesítményt igényel. Jelenleg ez a villamoskapacitás nemhogy a környéken nem áll rendelkezésre, de még úgy általában Magyarországon sem. A választott helyszín energiaellátási szempontból nem optimális választás” – olvasható az interjúban.

Még több ITTHON…