Róna Péter a Klubrádióban beszélt arról, hogy megítélése szerint a Liszt Ferenc repülőteret a kínaiak megbízásából vennék vissza. Az Orbán-kormány, bár korábban a halasztás mellett döntött, az államosítást elég régóta tervezi, most pedig a jelek szerint el is határozta magát. Ezt a verziót már többen is pedzegették, de Róna az első aki ki is mondta. Orbán közelgő kínai útja és több bejelentett beruházás is azt bizonyítja, hogy a magyar-kínai kapcsolatok kritikus ponthoz értek. Ha viszont túlságosan elkötelezzük magunkat, akkor annak később súlyos következményei lesznek, hiszen nem vagyunk egyenrangúak a világgazdaságban és az Európai Unió valamint az USA sem fogja ezt lenyelni, hiszen már megint szembe megyünk a forgalommal az autópályán.
A közgazdász szerint az ő feltevését erősíti, hogy az ország már de facto is több mint fél lábbal a keleti érdekszférához tartozik. Róna Péter ennek igazolására felidézte a hétfői bejelentést, amely szerint az a cél, hogy Magyarország legyen Kína európai hídfőállása. Szerinte a négymilliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) üzlet valóban jó lenne Kínának, amelynek befolyását ugyanakkor az Európai Unió éppen csökkenteni próbálja.
Az EU nem akar kínai hídfőállást, mivel egyáltalán nem szolgál európai érdekeket, tehát a magyar lépésnek meglesznek a következményei. A közgazdász szerint Pekinggel nem lehet csak úgy, politikai befolyástól mentesen üzletelni, mert minden egyes tranzakciónak Kína hatalmi megerősítését kell szolgálnia.
Korábban Nagy Márton arról beszélt, hogy a Budapest Airportot a magyar állam társbefektetővel venné vissza, ám a miniszter nem kínai, hanem katari partnert említett. A Népszava előzőleg arról írt, hogy a NER milliárdosainak is fájt a foguk a ferihegyi repülőtérre, de tőke hiányában nekik erre esélyük sem lenne. A lap szerint a 4 milliárd eurós vételár azt jelenti, hogy a befektetés jobb esetben 30, egyébként 50 év alatt térülne meg, vagyis nem világos, miért is lenne jó az adófizetőknek.
