Idén áprilisban az állatkert főigazgatója, Sós Endre arról beszélt, hogy a Biodóm eredeti tervek szerinti befejezéséhez szükséges 20-25 milliárd továbbra sincs meg, de 300-350 millió forintból kialakítható egy városi oázis.
Orrszarvúak, elefántok és csimpánzok ugyan nem lesznek az új koncepció szerint megnyíló, 1,7 hektáros Biodómban, ahogy az akvárium beüzemelésére sincs pénz, de megfelelő növényesítés mellett ide költözhetnének a jelenleg a Nagyszikla belsejében található állatok.
A megnyíló Biodómért Sós Endre akkori közlése szerint nem kérnének külön belépőt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kissé csodálkozott a felvetésen, ugyanis az állatkert működését 2024-ben 2,4 milliárd forinttal, idén 2,7 milliárddal támogatja a fővárosi önkormányzat. Tehát az önkormányzat idei költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel fejlesztési célra.
A terv megvalósítása azért is érdekes, mert közben az állatkert több részére is szemet vetett a szomszédos Fővárosi Nagycirkusz. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot áthelyeznék a Városligetbe. Ott ugyan csak az állatkert rovására lehet terjeszkedni, de az állatkert a vasúti területen kaphatna cseretelket. Kovács akkor azt is mondta: a cirkusz és az állatkert közös üzemeltetésbe, fenntartásba kerülhetne, amelyhez hozzácsaphatnák a Biodómot is.
A budapesti színházak közös működtetéséről szóló, a kormány és a főváros közötti finanszírozási szerződésébe bekerült egy, az állatkertet érintő passzus, miszerint a fővárosi önkormányzat eladja a felújított Lovarda területét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés akkor úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg ennek hatását az állatkert működésére, az intézmény akkreditációjára, valamint az állatmentő munkára.