A miniszter szerint ma már előfordul, hogy a pedagógus létrehoz egy tesztet az AI-jal, amit a gyerek aztán az AI-jal oldat meg. „Itt teljesen eltűnik a pedagógus és a tanulók közötti folyamat és a gondolkodás folyamata is. Azt gondolom, hogy az AI-hoz fel kell nőni. Akkor tudjuk jól használni, ha a szövegértés és a logikai gondolkodás szintje is magas, különben bekebelez minket” – mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar okatási rendszer jelenleg elhanyagol olyan fontos kompetenciákat, mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés, hogy merjünk kérdezni, vitatkozni, tudjunk újszerű megoldásokat adni az újszerű problémákra. Ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is tudjuk arra használni, amire való. Hogy együttműködjünk vele úgy, hogy ne helyettesítsük magunkat általa, és ne váljunk robotokká – fejtette ki.
Lannert idézett olyan kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy – a közhiedelemmel szemben – minél inkább erőltetik a számítógép használatát az osztályteremben, annál jobban csökken a diákok digitális szövegértése.Nagyon sok országban már elkezdték korlátozni a közösségi média- meg a mobilhasználatot fiatalkorban, és ezt nem tartom ördögtől valónak, sőt azt gondolom, hogy a fókuszáltság kialakulásához szükség van a távolságra ezektől.
A középiskolai felvételi rendszerben jelenleg a negyedik és a hatodik évfolyam után is lehet felvételizni. Lannert Judit szerint ez egy nagyon komoly társadami probléma, a rendszer pedig leginkább azt szolgálja, hogy az elit minél inkább elkülönítse magát.
