Emléktáblát avattak László Mária tiszteletére az Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának épületén, a Dohány utcában. László Mária, a magyarországi cigányság egyik legkiemelkedőbb képviselője volt. Az emléktábla az Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának jelenlegi épületére került, amely az ötvenes években László Mária munkásságának központi helyszíne volt. Bársony János, a Romano Instituto egyik vezetője, méltatta László Mária úttörő szerepét. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere László Mária küzdelmeit méltatta. „A kora Kádár-korszak nehéz éveiben ő volt az, aki a cigányság ügyét a szívügyének tekintette és kiállt az egyenlőség és igazságosság eszméi mellett”.
László Mária édesapja sikeres lókereskedő volt, így Mária és testvérei viszonylagos jólétben nőttek fel, sőt a család a gyerekek tanulmányait is támogatta, így volt. Mária újságíróként dolgozott, s szabadidejében már ekkor a cigányok körében végez segítő, felvilágosító munkát, rövid időre letartóztatják, majd megfigyelés alá helyezik – innentől alig talál munkát.A világháború után a Gresham Palota sajtó osztályán dolgozik, s megfogalmazza és a különböző tárcáknak meg is küldi a cigányság fejlődésével kapcsolatos elképzeléseit. Tíz évet kell várnia, míg a belpolitikai helyzet megérik arra, hogy érveit meghallgassák.
Végül a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége (MCKSZ) 1957. október 15-én alakul meg, László Mária a német lágerekből visszatért analfabéta cigányok kártérítési ügyében folyamodik a megfelelő szervezethez.Javaslatot tesz egy cigány folklór együttes felállítására, emellett pártfogásába veszi a Rajkó Zenekart.A felnőttek és gyermekeik számára analfabéta osztályokat szervez, pedagógus napon dísztáviratban köszöni meg a pedagógusok áldozatos munkáját.Kezdeményezésére indultak el azok a felmérések, amelyek a romák iskoláztatása, lakhatása, egészségi állapota javítását tűzték ki célul. A roma és nem roma aktivisták az iskolás korú roma gyerekek tömegeit íratták be az iskolákba, ha részben adminisztratív módon is, de elkezdődött a romák tömeges iskoláztatása. 1959-ben politikai okokból elmozdították pozíciójából. Az MCKSZ ezután még két évig működött, egy 1961-es párthatározat azonban megszüntette, mondván, hogy a Szövetség „téves elvi álláspontból kiindulva dolgozott” és emiatt „torz intézkedések születtek”. Ezután a Magyar Posta alkalmazta, ahonnan főpénztárosként vonult nyugdíjba. 1989. november 7-én hunyt el. Kétségtelen, s a magyar társadalom nagy adóssága, hogy László Mária elismertsége nincs arányban mindazzal, amit a cigányságért tett.