Hétfőn kora délután Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tartott az elmúlt napokban mini-Dubajként elhíresült terv kapcsán, az Építészfórum pedig bejutott a helyszínre, és élő tudósításban tette közzé az ott elhangzott információkat.
A két héttel ezelőtt felröppent hírek szerint a dubjai Burdzs Kalifát, a világ ma legmagasabb épületét is fejlesztő üzletember a város legmagasabb, a MOL Campus 143 méter magas központi épületénél másfélszer magasabbra nyújtózó, 220-240 méter magas épületet húzná fel a XIII. és a XIV. kerület határára. A magyar sajtóban azonnal mini-Dubajként emlegetett, a torony mellett egy luxuslakás- és irodaház-negyedet is magában foglaló, Karácsony Gergely főpolgármester által „elképesztő rossz ötletnek” titulált terv természetesen még távoli álom, a Telex birtokába került dokumentumok azonban arra mutatnak, hogy a kisebb részleteket máris kidolgozták.
A mai árszinten is több mint 300 milliárdot felemésztő munkákról néhány napja kiderült, hogy a projekt képezné például a zuglói és angyalföldi villamosvonalak összekötése, valamint egy Rákosrendező fölé építendő kerékpáros híd megszületése, így sokan tűkön ülve várták a miniszter mondanivalóját.
A meglepetések nem maradtak el: Lázár arról beszélt, hogy a főváros helyzetét áttekintő kormány úgy gondolja, érdemes volna létrehozni egy új milleneumi városközpontot, mert elengedhetetlen, hogy Budapest tovább fejlődjön. Ahhoz, hogy Magyarország erősebb legyen, szükség van a főváros fejlesztésére is.
A helyzet pikantériája, hogy a kormány az elmúlt időszakban több mint 220 milliárd forintot vont el Budapesttől, ez az összeg pedig még magasabb lenne, ha a városvezetés által júniusban indított közigazgatási per végén a kormány győzne. Ez mostanáig még nem történt meg, Budapest ugyanis szeptemberben azonnali jogvédelmet kapott.
A miniszter hozzátette: Orbán Viktor korábban arra a feladatra kérte fel, hogy találjon olyan területet, ami érdemes lenne a fejlesztésre, ezt pedig Lázár a MÁV tulajdonában álló, voltaképp illegális szemétlerakóként szolgáló Rákosrendezőn találta meg. A politikus épp ezért arra tett javaslatot a kormánynak, hogy kezdődjön meg a terület feltárása, illetve a talajszennyezés megszüntetése, hiszen a földterület az Andrássy út meghosszabbításává válhatna.
A területnek közösségi és magáncélú, de szociális lakásokat kötelezően nem magában foglaló hasznosítást is szánna a kormány, ezeket pedig a magántőke és az állam összefogásával valósítanák meg– mondta, majd arról beszélt, hogy a miniszterelnök szerint nem születhetnek itt küzépszerű megoldások, mini-Dubaj helyett pedig maxi-Dubajban kell gondolkodni.
Orbán számára mindemellettaz is fontos, hogy magyar fejlesztés valósuljon meg – ahogy a szecessziós útkeresés is magyar stílus volt Lázár arra tett javaslatot, hogy osszák ketté a területet, így a 900 ezer négyzetméterből 60-65 hektárt építsenek be, a maradék területen pedig új közparkot hozzanak létre. Ennek persze feltétele a vasúti pályák lefedése, efölött pedig park és zöldfelület létrehozása.
A kormány szerint a magánrész kialakításához magántőke bevonására van szükség, így jelenleg egy államközi megállapodás van folyamatban, a tárgyalóasztal túlsó végén pedig a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztője ül– mondta, ezzel nem megcáfolva, de nem is megerősítve a dubaji fejlesztőről szóló korábbi információt.
A nemzetközi megállapodás megszületését követően fognak tárgyalni mind a Fővárossal, mind az érintett kerületekkel – hangzott el, majd a miniszter reményét fejezte ki aziránt, hogy megnyerhetik az ügynek az érintett területek vezető politikusait is, hiszen a cél az, hogy a rozsdaövezet új életre keljen. A megjelent újságírók egyikére reagálva Lázár az esemény egy későbbi pontján kiemelte: továbbra is tájsebnek tartja a MOL tornyot, ezzel pedig megszületett az ősbűn. Társadalmi vitát érdemel, hogy kell-e további magasházakat építeni a fővárosban, de Lázár személy szerint nem támogatja ezt az irányt, bár belátja, hogy vannak érvek mellette.
Maga a beruházás szerinte jóval többről szól, mint egy felhőkarcoló, de ígéretet tett arra, hogy az érintettekkel, a budapestiekkel és a városvezetéssel egyaránt konzultálnak és beszélgetnek majd arról, hogy kell-e felhőkarcoló, bár az első fecske megjelenése nyilvánvalóan megnyitotta a kaput a továbbiak felé.
