Magyarország egyre inkább elszigetelődik a NATO katonai szövetségen belül. Orbán Viktor miniszterelnök már az ukrajnai háború előtt is sokszor szembenállt az Európai Unió többi országával, de azóta elvesztette legfontosabb mecénását is: Lengyelországot.
Egy februári beszédében, amelyben a második világháborúra hivatkozott, Orbán bevallotta, hogy kifogytak a szövetségesei: „A többi ország úgy gondolta, hogy ha a németek nem tudnak ellenállni a külső nyomásnak, akkor ők sem fognak tudni.” „Szóval a béketáborból a háborús táborba költöztek. Így már csak mi ketten maradunk: Magyarország és a Vatikán” – tette hozzá.
Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, Svédország és Finnország felhagyott régóta fennálló katonai semlegességével, és gyorsan jelezte NATO-csatlakozási szándékát.
Azonban csaknem egy évvel később felvételük továbbra is megoldatlan, mert a 30 NATO-tag közül kettő – Törökország és Magyarország – még mindig nem hagyta jóvá a csatlakozási kérelmüket.
Az egyik ok, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök többször is konkrét kifogást emelt az országok – különösen Svédország – NATO-csatlakozása ellen.
Magyarország populista miniszterelnöke, Orbán Viktor ezzel szemben, már régóta jelezte, hogy országa támogatja a terjeszkedést, és többször is megígérte, hogy a parlament hamarosan megszavazza a ratifikációt. „Már megerősítettük Finnországnak és Svédországnak is, hogy Magyarország támogatja” NATO-csatlakozásukat – mondta Orbán a közép-európai miniszterelnökök tavaly novemberi találkozóján. Ám a magyar kormány egymást követő lépési, melyekkel folyamatosan próbálja elodázni a két ország csatlakozását – és ezek magyarázatának változó indokai – frusztrációt és aggodalmat keltettek Svédországban és Finnországban, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy Magyarország mit remél ezekkel a késlekedésekkel.
Krekó Péter, a Political Capital elemzőműhely vezérigazgatója szerint ez a késés minden eddiginél elszigeteltebbé teszi az országot. „Egyértelműnek tűnik, hogy mivel Magyarország nem kap uniós forrásokat, leckét ad Finnországnak és Svédországnak, a két tagállamnak, amelyek gyakran kritizálták Magyarországot a demokratikus elmaradottsága miatt” – mondta.
Daniel Hegedus, az Észak-Amerika és az Európai Unió közötti együttműködést elősegítő német Marshall Fund elemzője és közép-európai munkatársa szerint is az áll a késedelem középpontjában, hogy befolyást gyakoroljanak az EU-ra, amely milliárdos forrásokat fagyasztott be korrupciós ügyek és jogállamisági aggályok miatt. Hegedus szerint Magyarország reménye az, hogy a szavazás elhalasztásával rákényszeríthetik a svédeket és a finneket, hogy támogassák a magyar források esetleges áprilisi felszabadítását.
A 21 NATO-tagországot magába foglaló EU évek óta vádolja Orbán kormányát a médiaszabadság és az LMBTQ-jogok megsértésével, hivatali korrupcióval, hogy az állami intézmények a kormányzó Fidesz érdekeit szolgálják. Orbánt azzal is vádolják, hogy indokolatlanul szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és nem szakított vele még azután sem, hogy Oroszország elindította Ukrajna elleni invázióját.
A liberális és konzervatív európai politikusok ilyen kitartó elítélése, valamint az EU ragaszkodása ahhoz, hogy Magyarország reformok sorát hajtsa végre annak érdekében, hogy hozzájusson a többmilliárdnyi felfüggesztett forráshoz, arra késztette Orbán kormányát, hogy visszavágjon azzal a fenyegetéssel, hogy blokkolja Az EU Oroszország elleni szankcióit, megvétózva egy 18 milliárd eurós (19,1 milliárd dolláros) Ukrajnának szánt segélycsomagot, és felfüggessze a NATO-csatlakozásról szóló szavazást – mondta Hegedus.
„Mindennek az az oka, hogy Magyarországot korrupció miatt szankcionálták és az uniós forrásokat felfüggesztették… Magyarország geopolitikai helyzete és folyamatos blokádja szorosan hat az ukrán segélycsomagra” – mondta. „És ahelyett, hogy levonnák a következtetést, hogy a blokádok még a legközelebbi szövetségeseiket is elidegenítik, csak továbbmennek ezen az úton.”
Másik jele, hogy a befagyasztott uniós források szerepet játszottak abban, hogy Magyarország visszatartotta a NATO-ratifikációs szavazást, a magyar parlament március elején törvényhozói delegációt küldött Stockholmba és Helsinkibe, hogy rendezzék azokat a „politikai vitákat”, amelyek Orbán szerint kételyeket ébresztettek egyesekben. „Nem helyes, hogy (Svédország és Finnország) arra kérnek minket, hogy vegyük fel őket, miközben ordító hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamiságról, a demokráciáról, az itteni életről” – mondta Orbán egy rádióinterjúban a múlt hónapban. „Akarhatja-e bárki, hogy a szövetségeseink legyenek egy katonai rendszerben, miközben szemérmetlenül hazugságokat terjesztenek Magyarországról?”
Bár Orbán és kormánya abban reménykedhet, hogy a NATO-szavazás elodázásával engedményeket ér el az EU-nál, valószínűleg „túlfeszítették a húrt”, mivel Magyarország szövetségeseinek türelme és bizalma kezd fogyni – mondta Hegedus.
„Szerintem ebben a magyar kormányban soha többé nem fog megbízni senki” – mondta. „Magyarországot NATO- és EU-szövetségesként kezelték, akinek a kormányában végső soron megbízhatunk, mert egy közülünk. Most azt hiszem, ez a felfogás megváltozott. Magyarországgal másképp fognak bánni, mert minden partner tudja, hogy Orbánnal szemben a bizalom az utolsó dolog, amit megengedhetnek maguknak.”
Mint mondta, a magyar parlament valószínűleg „a következő néhány hétben vagy hónapban” végre megszavazza Svédország és Finnország NATO-kérelmének ratifikálását, különösen, ha a török kormány megszavazza Finnország pályázatának ratifikálását, ahogy az várható is lesz.
„A magyar álláspont tarthatatlan, ha a török álláspont megváltozik, és az, hogy utolsó országként egyezik bele a NATO-csatlakozásába, nagyon káros lenne a magyar kormány számára” – mondta.
A helyzet jelenlegi állása szerint a magyar parlament március végén szavaz arról, hogy támogatják-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. A kormány hivatalosan támogatja a tavaly júliusban benyújtott javaslatot, és Szíjjártó szerint az Országgyűlés ratifikálja is majd. A külügyminisztérium február közleménye szerint „nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében.”
