Fiktív tőkeemeléssel, felelőtlen hitelfelvétellel és pilótajátékra hasonlító pénzmozgatásokkal vádolják Töröcskei Istvánt és tizennégy másik embert. Az egykori bankvezér és néhány vádlott-társa nyilatkozott a vádakról.
„Nem gondolhatják komolyan a nyomozók, hogy ha leplezni akartuk volna a pénzmozgatásokat, azt ilyen átlátszó módon tesszük.” Ezt mondta az e heti HVG-nek a Töröcskei István bankár nevével fémjelzett, hamarosan induló büntetőper egyik névtelenséget kérő vádlottja. Ha az ügyészségnek igaza van a vádiratban, akkor az ügy szereplőit tényleg zöldfülűeknek kellene látnunk, nem pedig dörzsölt vállalkozóknak.
Az ügyészség szerint Töröcskei és felesége családi cégét a magyar üzleti élet ismert szereplői fiktív ügyletekkel segíthették, hogy a vállalat tőkét emelhessen a megroggyant bankban. A vád arról szól, hogy ez nem volt valódi tőkeemelés, mert a bank saját forrásaiból, az ügyfélbetétekből származott, az ügyfelek pedig megutaztatták a tőkeemelésre szánt pénzeket.
Töröcskei a HVG-nek arról beszélt: annak, hogy hiteleket kapott egy bizonyos üzleti körtől, semmi köze ahhoz, hogy ugyanazok az ügyfelek hiteleket vettek fel a Széchenyi Banktól. A bíróságon mindenesetre olyan ügyleteket kell megmagyaráznia, amikor egy ügyfélnek folyósított hitel még ugyanazon a napon egy vagy több állomáson keresztül az ő családi cégének a számláján landolt, azt pedig később a bank tőkeemelésére fordította. Egy névtelenül nyilatkozó vádlott erről azt mondta a HVG-nek: „Ki tiltja meg, hogy egy szabad felhasználású kölcsönt, amit egyébként hosszú bírálati folyamat után kapok meg, magam is továbbadjak hitelként?”