A Telex kedden azt írta, olyan válságtanácskozás is volt a Belügyminisztériumban az áprilisi választás után, de még az új kormány felállása előtt, amelyen az ukrán pénzszállítók elleni akcióban felmerülő jogi kérdéseket, aggályokat beszélték át az akcióban érintett szervek képviselői. A rendőrség a válságtanácskozással kapcsolatos kérdésre a Központi Nyomozó Főügyészséghez irányította az internetes lapot, és ugyanígy tett a Belügyminisztérium is.
A válságtanácskozásokkal kapcsolatos kérdésekre a KNYF azt válaszolta: „a hivatkozott büntetőeljárásban öt személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg.”
Eddig azt lehetett tudni, hogy Hajdu János, egykori TEK-vezér volt az egyetlen gyanúsított az ügyben, akit az ügyészség hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsított meg. Hajdu tagadta a bűncselekmény elkövetését, panaszt tett, és szabadlábon védekezik – idézte fel a kontroll.hu.
A KNYF A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2026. október 2-án vonta saját hatáskörébe az úgynevezett aranykonvoj-ügy nyomozását. Fürcht Pál, a szervezet korábbi vezetője 2026. júniusi lemondása után nyílt levélben és nyilatkozataiban közvetlen politikai és ügyészségi nyomásgyakorlással vádolta meg a feletteseit, és azt állította, hogy a nyomozás adatai alapján Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adott utasítást a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók, vagyis az aranykonvoj elfogására
