Ruff Bálint nagyinterjúval indult újra pénteken a Népszabadság nyomtatott verziója, ami a jövőben hetilapként jelentkezik majd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tisza kormányzásának első öt hónapját értékelve úgy fogalmazott, a rendszerváltásnak két része van, egy közjogi és egy gazdasági, utóbbi lényegesen nehezebb feladat.
„Reményeim szerint [a rendszerváltás] elérkezik egy olyan pontra, amely már visszafordíthatatlan, s a vállalt feladatomat teljesítettnek tekinthetem” – mondta Ruff. Úgy gondolja, a közjogi rendszerváltás az új alkotmány elfogadásával válik majd teljessé, az Orbán által elrabolt gazdaság visszaszerzését viszont a rákgyógyításhoz hasonlította.
A változás sebességével senki sem elégedett, ő sem maradéktalanul az.Ugyanakkor, hogy egy éve sokan aláírták volna azt az ígéretet, hogy mostanra lesz új államfő, legfőbb ügyész (igaz, a legfrissebb jelöltről még nem döntött sem a Tisza-frakció, sem a parlament), kétharmados többsége lesz a Tiszának, korlátozzák a képviselők és a miniszterelnök mandátumát, hazahozzák az uniós pénzeket, elindul az új köztévé, és feláll a vagyonvisszaszerzési hivatal.„Jogállamban az van, hogy a kormányzat feljelentéseket tud tenni, de utána a nyomozásokat, a vádemeléseket egy másik hatalmi ág végzi. A jogalkotó abban tud segíteni, hogy módosítja a törvényeket, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások” – mondta Ruff arról, milyen kihívásokat jelent, hogy a Tisza legfontosabb ígérete az elszámoltatás. A kulcskérdés szerinte az lesz, hogy az állampolgárok hisznek-e abban, hogy az NVVH pártatlanul vizsgálja a korrupciós ügyeket, illetve mindenki elfogadja-e a bírósági döntéseket.
Az államigazgatásban nem öt perc áthangolni a gondolkodást, miután 16 évig az ebben dolgozók azt szokták meg, hogy az elsődleges cél Orbán Viktor kiszolgálása. „Újra kell építeni a gondolkodást, hogy hogyan működik egy normális közigazgatás” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy szakpolitikai kérdésekben teljes a szaktárcák önállósága.
A miniszter szerint „a költségvetésben lesznek bátor lépések”, ő például annak a híve, hogy most a beruházásösztönzésre, -növekedésre kell fókuszálni, és megerősíteni a kkv-szektort, és ezt kell a szigorú fiskális politikának követnie. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb szempont az energiaszuverenitás. Ez szerinte nyáron 10-18 óra között a napelemek miatt megvalósul Magyarországon, az ország ilyenkor megtermeli a szükségletet, csak nincs hol raktározni. A cél, hogy energiatárolók és szélerőművek létesítésével az ország nagyobb mértékben tudjon olcsó, saját megújuló energiára támaszkodni.
Az eddigi legfontosabb eredménynek a paksi fenékküszöb megépítését tartja, mint mondta, enélkül hónapok óta nem tudna működni az ország, a kormány pedig 100 milliárd forintot spórolt a beruházással.
