Török Gábor szerint fontos, hogy az állambiztonsági múlt dokumentumai nyilvánosak és kutathatók legyenek, a közzététel módja azonban alapvetően meghatározza a folyamat hitelességét. A politikai elemző azután szólalt meg, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának közleménye szerint informatikai hiba miatt tévesen jelent meg Lezsák Sándor neve a hálózati személyek között.Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára november 5-én közölte, hogy Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében került be a nyitottaktak.hu adatbázisába. A politikus neve valóban szerepel a mágnesszalagokon, de nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként.
A levéltár tájékoztatása szerint a technikai hiba kivizsgálása és elhárítása folyamatban van. Török Gábor Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg aggályait az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Az elemző hangsúlyozta, hogy mindig is támogatta a múlt minél teljesebb feltárását. „Mindig azt gondoltam, hogy ha többet tudunk a múltról, jobban fogjuk érteni: azaz legyen minden nyilvános és kutatható.” Szerinte azonban egyáltalán nem mindegy, milyen módon történik a dokumentumok közzététele. Úgy fogalmazott: „A kapkodás, a félmunka, az adagolás, és különösen a hiba képes mindent megölni. Különösen a legfontosabbat: a bizalmat.”
