Török Gábor elismeri: sokszor ő is azt gondolja, hogy a választási kampány heteiben mindenki veszít: „agysejteket, türelmet, hajszálakat, hitelességet és még sok mindent. Ki ezt, ki azt. Ki többet, ki kevesebbet”. Politikai elemzőként közösségi oldalán ugyanakkor felhívja a figyelmet egy másik nézőpontra, arra, hogy egy olyan választási kampányban vagyunk, ahol újra valós küzdelem zajlik, ahol sok tekintetben összemérhető erők harcolnak az emberek bizalmáért és a kormányzás lehetőségéért.
Úgy látja: lehet bármit gondolni róluk, azt nem lehet eltagadni, hogy a politikai munkában, a politikai tudásban a Fidesz és a Tisza Párt is magas szinten teljesít. Szerinte nyilván vannak hibák, amelyek akár el is dönthetik az idei választást, szakmai szempontból azonban ez kifejezetten színvonalas kampány.Ezért várjuk a végét.
A magyar politikatörténet egyik legérdekesebb és leginkább kiélezett választási meccsét figyeljük, nyilván, aki labdának érzi magát közben, az kevésbé boldog ettől, de, ha kicsit felülünk a lelátóra, akkor akár ezt is észrevehetjük.A politológus szerint a politika, persze, nem foci, a győzelem sem csak három pontot ér, de mindkettő harc, amit sokféleképpen lehet megvívni. Amit látunk, az bizony az érdekesebb, nem lefutott meccsek közé tartozik, ezért vagyunk annyira idegesek tőle, és ezért is várjuk annyira már a végét.
