Az olajipari szakemberek szerint Algyőn még egy ideig lesz kibányászható kőolaj a földben, bár már vizsgálják a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét. A Makói-árokban ugyanakkor ötször annyi földgáz található, mint amennyit Magyarország története során eddig kitermelt, mégsem történnek lépések. Túl drága lenne, tehát ugyanaz a helyzet mint az uránnál, amely Pécstől néhány kilométerre ma is megtalálható, de nem bányásszék az ércet, mert olcsóbb a felszíni kitermelés.
A Szeged melletti Algyőn 1965-ben – egy termálforrás fúrása közben – találtak olajat. Az 1980-as években ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét. Manapság a magyarországi fogyasztás néhány százalékát fedezi csupán az itt kibányászott olaj és földgáz.
„A Mol Shape Tomorrow 2030-ig futó stratégiai iránymutatása Algyőre is vonatkozik. A cég menedzsmentje már most azon gondolkodik, hogyan lehetne hasznosítani a területeit, ha már az energiahordozókból ki fognak fogyni” – mondta az Indexnek Vida György közgazdász. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának tanára úgy véli: az olajtársaság szakemberei keresik annak lehetőségét, hogy milyen más alternatív energiaforrásoknak tudnak helyet adni. Például – tette hozzá a szegedi közgazdász – további napelemeket telepítenének, vagy esetleg geotermikus fejlesztésekkel állnának a világ elé.
Bár Makónál óriási kincs van a föld alatt, sem a Molnak, sem másnak nem éri meg kitermelni. A mérések szerint túlságosan mélyen van a földgáz, 250-300 Celsius-fokos rétegekben. A mai technológia egyelőre körülbelül 180 fokig tud hatékonyan működni, ezért egyelőre olcsóbb és egyszerűbb külföldről importálni.
2025. április 16. (szerda) 06:35
