„Teljesen jelentéktelen, hogy ki jelentett most már, vagy ki nem jelentett. Itt az lenne az érdekes, hogy mit jelentettek” – mondta Ungváry Rudolf író a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában az ügynökakták nyilvánosságra hozott adatbázisáról. Szerinte a csaknem 60 ezer nevet tartalmazó lista közzététele fontos és elismerésre méltó lépés, de az igazán értékes történeti anyagot nem az egykori beszervezettek névsora, hanem az általuk készített jelentések jelentenék. Ezekből ugyanis a korabeli magyar társadalom mindennapjai, az emberek gondolkodása, viselkedése és személyisége is megismerhető lenne.
Ungváry Rudolf üdvözölte, hogy a kormányzat eljutott a hálózati személyek nyilvánosságra hozataláig, ugyanakkor úgy véli, az egyelőre hozzáférhető anyag „végtelen soványka dolog”. Szerinte az egykori együttműködők közül sokan már megszenvedték a történteket, legalább a felük megtört ember, ha egyáltalán még életben van. Vannak közöttük olyanok is, akiknek semmi sem tudott ártani, de az író szerint ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki volt beszervezett, hanem az, hogy milyen jelentéseket készített. 1956-ban Miskolcon a forradalmi diákszervezet hírszolgálatát vezette. Amikor a tömeg elfoglalta a Borsod megyei ÁVH épületét, a diákszervezet tagjai az egyetemre vitték az ott talált teljes állambiztonsági iratanyagot, benne a besúgók névsorával és jelentéseivel. Ungváry elmondása szerint akkor eredetiben láthatta, milyen anyagokat gyűjtött az állambiztonság.
