Az MNB elnöke eddig mindent másként intézett, mint elődje, többek között a forint gyengítésével sem ért egyet, az import a GDP 70 százalékát teszi ki, a forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú.
2019-ben és 2020-ban még a célszint közelében mozgott az infláció, majd a csúcson 2022-ben már közel 20 százalék volt. Mostanra ez 4,3 százalékig jött le – mondta el a Magyar Nemzeti Bank elnöke az inflációs helyzetről a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott nyitóbeszédében.Az árstabilitás elérését az nehezíti, hogy a 2023-asnál magasabban ragadtak be az inflációs várakozások. Kulcsfontosságú lenne ezek horgonyzása.
Varga Mihály egyebek között kifejtette, hogy az infláció negatívan érinti mind az egyéneket, mind a gazdaság egészét: visszafogja a beruházásokat, lassítja a gazdasági növekedést, és hátráltatja Magyarország felzárkózását. Ezért a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, nemcsak a jogszabályok által előírt mandátum miatt, hanem gazdasági megfontolásokból is.
Varga elmondta, hogy márciusi kinevezése óta a jegybank kommunikációját a stabilitásorientált szemlélet jellemzi, ami a piaci reakciók alapján hatékonynak bizonyult. Ennek köszönhetően sikerült nyugalmat teremteni a pénzpiacokon és az árfolyam területén is. Hangsúlyozta, hogy a küzdelem az infláció ellen nem ért véget, a jegybank továbbra is szigorú és óvatos monetáris politikával dolgozik azon, hogy az inflációs cél fenntartható módon teljesüljön.
Nem lehet feláldozni a forintárfolyamot
Varga szerint le kell számolni azzal a régi elképzeléssel, miszerint a gyengébb forint tartósan kedvező az export számára és így a gazdaság egészének. Felhívta a figyelmet arra, hogy ma már az árfolyam változásai sokkal gyorsabban és erőteljesebben gyűrűznek be a gazdaságba, mint korábban.
