A VIII. Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál nyitó eseménye „Romák a közművelődésben – vagy azon kívül?!” című kerekasztal beszélgetés volt az Eötvös 10-ben. Szegedi Tamás, a Romano Kher munkatársa volt a moderátor, s nagyon izgalmas beszélgetés kerekedett. Gyakorlati szakemberek ültek a hosszú asztalnál, akik máshonnan jöttek, de ugyanazon a pályán játszanak,a roma kultúráért dolgoznak, miközben hatuk közül például ketten a sváb kisebbséghez tartoznak.
Ugyan a fesztivál házigazdája az Eötvös 10, de roma ügyben a meghatározó intézmény a Romano Kher, amely Ezsébetvárosban, a Király utcában működik valamint hozzájuk tartozik a Népszínház utcai Napház és van egy raktáruk a Róbert Károly körúton, ahol Európa legnagyobb roma képzőművészeti gyűjteményét őrzik valamint egy balatoni üdülőjük. Rézműves Melinda igazgató elmondta, hogy 1987-ben egy volt rákospalotai orvosi rendelőben kezdték, s híd szerepet vállalnak, egyaránt megszólitják a romákat és a nem romákat is.
Molnár István Gábor 2011 óta vezeti az újpesti Rácz Gyöngyi közösségi házat és időközben egy Péli Tamás múzeumot, vagy ahogy ő mondja, állandó kiállítást is létre hozott. Meglepő módon a roma értelmiségiek nem nagyon látogatják, ellenben a képzőművészeti egyetem hallgatói igen, valamint hetente fogadnak külföldi csoportokat. Molnár szerint a magyar államnak nagy adóssága van, tartoznak egy cigány színházzal, művészeti központtal és könyvtárral valamint egy levéltárral. Igaz, maguk a cigány vezetők sem fogtak össze, mindenki a saját projektjét futtatta, s többen azt állították, „én vagyok a cigány kultúra”. Az egyik roma vezető például közölte, hogy nem fontos a lovári nyelv sem, angolul kell tanulni.
Máté Zsuzsa, a Kult18 igazgatója elmondta, hogy a Havanna lakótelep közepén sok cigánnyal találkoznak, s szerinte a gyerekeket lehet megfogni. Ők már öntudatosabbak lesznek, nem adják meg magukat az előítéleteknek. Azt már többször megtapasztalták, hogy a roma programoktól éppen a cigány családok maradnak távol, őket kevésbé érdekelte, mint a magyarokat, vagyis nem könnyű őket megszólítani.
Berecz Dénes, a Horizont Szociális Alapítvány kuratóriumi elnöke utalt rá, hogy régen nem találkozott cigány hajléktalannal, most már vannak, mert a cigány családok sem olyan összetartóak, mint régen, „ott is van törés”. Ferencvárosban 1997 óta dolgozik, sok hátrányos helyzetű, főleg roma gyerekkel foglalkozott, s rajtuk keresztül rengeteg cigány családot megismert. A kilencvenes évek végén roma mentor programot is indított 12 egyetemistával, mert akkor az önkormányzat is támogatta. Kinyittatott egy bezárt katolikus templomot és az evangéliumot is segítségül hívta, s minden péntek este éjfélig pingpongozott a fiatalokkal, hogy buli helyett inkább sportoljanak.Akkoriban még sok roma élt Ferencvárosban, többségük szoba-konyhás lakásban, de a rehabilitációval ők is eltüntek, kijjebb költöztek a belvárosból. Németi Ildikó, a soroksári Táncsis Mihály Művelődési Ház megbízott igazgatója mesélte, hogy náluk ugyan a sváb a legnagyobb kisebbség, de ők megpróbálnak nyitni, nemrégiben egy roma zenész csapatnak adtak termet, mert tudtak hol próbálni. Viszont a kerületi roma vezetőkkel nincs kapcsolatuk, nem nyitottak az együttműködésre. Ez utóbbit többen is megjegyezték, hogy az önkormányzati roma képviselők általában elzárkóznak a közös munkától, nem lehet őket megnyerni a roma programokmak.
A konferenciát Rézműves Melinda, a Romano Kher igazgatója zárta, aki elmondta, hogy voltak jó kezdeményezések, többek között egy roma múzeum megalapítása, de az is elakadt azon, hogy hol legyen a helye. Viszont rajtuk is múlik, hogy ez a helyzet változzon, s most összeállítottak, kidolgoztak egy új koncepciót, amit átadnak az új kormánynak. Többek között javasolják, hogy a pedagógus képzésben legyen 30 órás oktatás, hogy akik később terepre kerülnek, legyen fogalmuk a roma kultúráról.És miután sok roma család megélhetési, lakhatási gondokkal küzd, s nem jutnak el a kulturális intézményekbe, a Roma Kher kitelepül, elmegy lakótömbökbe. És összeállítanak egy nemzetiségi kisokost, hogy a civil szervezetek és a roma önkormányzati képviselők tájékozottabbak legyenek.
