Az első világháború küszöbén, Észak-Magyarországon világrajött Kossuth-díjas színésznő, Érdemes és Kiváló Művész már kamasz korában feltűnt tehetségével – egy olasz balettmester külföldi turnéra vitte. 1923 és 1925 között Munczi Bulla művésznéven járta be Európát.
Bécsbe és Berlinbe is eljutott a több nyelven beszélő selmecbányai – ma Banska Stiavnica – ifjú balerina. Ne kerteljünk, csodagyerekként adták kézről kézre a Horthy-korszak hajnalán az öreg kontinenst Munczi Bulla művésznéven meghódító csinos leányzót. Max Reinhardt is tehetségesnek tartotta a magyar dámát. Az osztrák zsidó családban született színházi szakember a szárnyai alá vette a tinédzsert. Erről a második világháború után a kitünő humorú sztár úgy fogalmazott: „Magam sem tudom, hogy olyan jól beszéltem, vagy olyan rosszul táncoltam, amikor meglátott, de rábeszélt, hogy adjam fel a balettálmokat és legyek színész.”
1928-tól 1934-ig Reinhardt társulatának egyik vezető művészeként – német nyelven – játszott Berlinben, Münchenben, illetve Bécsben. Ekkor már hírnévre tesz szert. Úgy jelenik meg az újságokban, mint „Reinhardt friss felfedezettje”. (A profi mester nem mellesleg korábban, a 20-as években Marlene Dietrich karrirejét szintén támogatta – a díva Hollywoodot is meghódította!) Külföldről hazatérve Bulla Elma 22 esztendősen a Belvárosi Színházban debütált. Meller Rózsi „Vallomás” című darabjában tapsolhatott neki a fővárosi publikum. Schöpflin Aladár, Kosztolányi Dezső, Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem is meghajoltak az új sztár játéktudása, szépsége előtt. „Mintha már nem is test volna, csak merő, lobogó lélek” – fogalmazott egyik kritikájában Schöpflin. A „Vallomás” filmváltozatának („Én voltam”) főszerepét is megkapta Bulla, amiben többek közt Csortos Gyulával, Törzs Jenővel és Uray Tivadarral dolgozhatott a kamerák előtt. Komoly teátrumi tapasztalattal 1938-ban a Belvárosiból a Vígszínházhoz szerződött a még mindig fiatal művésznő. De a mozihoz sem lett hűtlen! A háborús években számos legendás kolláganőjével forgatott Bulla Elma. Izgalmas a névsor! Karády Katalinnal a „Kísértés” (1942) című filmben, Tolnay Klárival a „Férfihűség”-ben (1942), Muráti Lilivel a „Késő” (1943) című alkotásban, Nagykovácsi Ilonával a „Fény és árnyék”-ban (1943) játszhatott együtt.
A harcok elcsitultával ismét régi (Belvárosi) teátruma csapatát erősítette, ám fellépett más társulatokkal is. Sajnos 1951-ben lakat került a Belvárosi Színház ajtajára. A Rákosi-korszakban divatos „kultúrpolitika” – a két világháború között népszerűvé lett – Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához repítette. Ma már tudjuk, hogy 67 esztendősen bekövetkezett haláláig ott játszott. Az elegáns díva legendás bravúrja: Örkény István Macskajáték című darabjában, Giza megformálása volt. Felejthetetlen alakítás! A 70-es években közel kétszáz estén játszotta el Giza izgalmas szerepét – Sulyok Mária partnereként. A filmvászonra is visszatért Bulla! A „Macskajáték” után gyümölcsöző rendező-színész kapcsolat született (a közelmúltban elhunyt) Makk Károly és közte. Utolsó jelentős filmjeit is a tehetséges magyar rendezővel forgatta a tévének. A hajdani csodagyerekből lett zseniális színésznő 1980. május 14-én hunyt el Budapesten – a Farkasréten van szerény, közös sírja férjével.