2024. május 20. (hétfő) 11:24

90 éve lángolt a Reichstag

Berlinben a hajdani Birodalmi Gyűlés épületének 19. századig visszanyúló histróriája egyben a német demokrácia kialakulásának története is. Kőhajításnyira a Brandenburgi kaputól, 1884 és 1894 között, neoreneszánsz stílusban épült fel a Reichstagsgebäude. A Paul Wallott tervei alapján, sziléziai homokkőből emelt robusztus parlament kupoláját császári korona díszítette II. Vilmos uralkodása idején.

Berlin már készült arra a szerepre, hogy a kontinens egyik legfontosabb fővárosa, politikai és kulturális központja legyen. Közbeszólt az első világháború! A csaták elcsitultával 1918 novemberében a Reichstag előtti teret Königsplatz-ról rögvest Platz der Republik-ra keresztelték át. Megkezdődött a weimari köztársaság korszaka, melyet a felső tízezer gondtalan, bohém élete alapján „arany 20-as” éveknek is neveztek. A modernizálódó Berlin mágnesként vonzotta a művészeket, szerencselovagokat és kétkezi munkásokat. Ekkor vált a világ negyedik legnagyobb metropoliszává a 4,5 millió lakosú német főváros. A nemzetközi gazdasági válság pillanatok alatt véget vetett Németországban is a „felhőtlen” korszaknak: megérett a politikai légkör a nácik hatalomátvételéhez. Adolf Hitler – az Osztrák-Magyar Monarchiában 1889-ben született, frissen német állampolgárságot kapott – új kancellár 1933 januárjában lett Németország első embere. Alig egy hónapra rá, már lángolt is a Birodalmi Gyűlés négy saroktornyos épülete. A nemzeti szocialisták a kommunistákat meg a szocdemeket vádolták a gyújtogatással. Hajtóvadászatot indítottak az antifasiszta erők ellen. A ’33-as tűz használhatatlanná tette a nagy tanácskozótermet. Akik (még mertek) gúnyolódtak azon, hogy a 44 esztendős „Führer” csak színházasdit játszik, igazolva látták kritikájukat: a hitleri parlament megrostált honatyái ugyanis átcihelődtek a Kroll-Oper épületébe és ott űléseztek. Még egy ideig… A diktatúrában nem volt szükség a képviselők munkájára.

A Birodalmi Gyűlés funkciótlanságra ítélt épülete a második világháború végnapjaiban népesült be ismét – akkor szovjet katonákkal. Berlin 1945 április/májusi ostromát követően úgy tűnt, hogy végleg megpecsételődött a félévszázados Reichstag sorsa. A rommá lőtt parlament kiégett kupolájára sarló és kalapácsos vörös zászlót tűztek ki – a fotósok, filmhiradósók kedvéért már jóval a Győzelem napja után. Nyugat-Berlin keleti zónahatáránál még Németország kettészakadását követően is évekig áldatlan állapotban roskadozott a gigantikus Birodalmi Gyűlés épülete. A betört ablakú, kiégett, kifosztott termek falán cirill betűs firkák üzentek a múltból. A hajdani parlament rekonstrukciója csak 1957-ben, Willy Brandt főpolgármestersége idején kezdődhetett meg. Külcsínjében 1961-re szépült meg – igaz kupola nélkül – a történelmi épület. De mégsem volt örömünnep Berlinben, hiszen alig néhány méterrel a Reichstag mögött megkezdődött a fal felhúzása… West-Berlin szigetváros lett, s makettként képezte le Németország megosztottságát. A Reichstagot 1972-re pofozták ki belülről is. A hajdani parlament egy részét múzeumként nyitották meg a publikum előtt. A folyamatosan aktualizált, állandó tárlat a „Német történelem kérdései” címet kapta. (A tanulságos kiállítás a 90-es évek közepén a Gendarmenmark-ra költözött át.) A berlini fal 1989 novemberi „leomlása”, a honeckeri rezsim bukása, az NDK 1990 őszi beolvadása az NSZK-ba új esélyt adott az egy évszázados Tiergarten kerületi histórikus épületnek. A Reichstagon magyar és német nyelvű emléktábla kapott helyet, hirdetve hazánk elévülhetetlen érdemeit a vasfüggöny szétszakításában, a fal lebontásában, az újraegyesítésben. {A Reichstag kétnyelvű emléktáblája: „1989. szeptember 10. A magyar és német nép barátságának jelképeként az egységes Németországért, a demokratikus Európáért”.}

Midőn 1991 nyarán döntés született arról, hogy Bonn helyett ismét Berlin lesz az újraegyesített Németország fővárosa és kormányzati központja, friss tervek születtek a Reichstag korszerűsítésére. A falaitól megszabadult Spree-metropolisz Európa egyik legkedveltebb úticélja lett – így van ez a harmadik évezredben is! Kapóra jött a bolgár származású, amerikai művésznek, Christo-nak, hogy ’95 nyarán több hétre „becsomagolja” az amúgy is tatarozásra váró egykori Birodalmi Gyűlés épületét. Összesen 5 millió bel- és külföldi tekintette meg a világhírű performance-sztár alkotását. Nekem nagyon tetszett! „Kár volt kicsomagolni” – kommentálták többen tipikus berlini humorral, midőn lebontották az ezüstösen csillogó, kék zsínórokkal átkötött leplet a Reichstagról. Építőmunkások, mérnökök vették birtokukba Berlin szívében a régi-új parlament komplexumát, hogy egy mélygarázsos, szuper komfortos és biztonságos, a 21. század kihívásainak, esztétikai elvárásainak is megfelelő Bundestag otthonná alakítsák a Reichstagsgebäude-t. A német parlament 1999 őszétől már az elegáns üvegkupolás országházban ülésezhetett, s elkészült Berlin új kormányzati központja is. A turisták (komoly biztonsági ellenőrzést követően) naponta 8 és 22 óra között látogathatják – ingyenesen – a tetőteraszt és a kupolát, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik az egész, lüktető életű világvárosra.