Nádasdy Ádám, a kortárs magyar irodalom egyik fontos szereplője egy ideje félig Londonban, félig Pesten él. Az élettársam (azóta már férje), Márk, Londonban vállalt munkát mint orvos. Azóta gyakran ír angliai életéről, amely a a Népszava hétvégi mellékletének legjobb darabja, kedvenc olvasmányom. Nádasdy az ÉS-nem és másutt is nyíltan írt a melegségéről, sőt az egyik budapesti Pride fesztivált ő nyitotta meg, lehengerlő előadást tartott, talán így el is riasztott néhány homofóbot, hogy botrányt keltsen.
Ám nem azért jöttem, vagy kezdtem el írni, hanem mert kezembe adták egy 2016-os könyvét (A vastagbőrű mimóza), amely a melegekről, melegségről ír, s rég olvastam mér ily mesterművet. persze, nem is tévedhetnék nagyon, hiszen Esterházy Péter írta a fülszöveget, s elég ha csak annyit idézek belőle: „A lélek, a test, a nyelv mérnöke”, mármint Nádasdy.
A könyv szellemisége, témája persze nem idegen, de maga a melegség távoli vidék és mégis lenyűgöz Nádasdy leírása. Igaz, Esterházy cseppet sem túloz, nagy mestere Nádasdy a nyelvnek, egy filmkritikában is brillíroz, egy Clint Eastwood film (Midnight in the Garden of Good and Evil) ürügyén például két mondattal leterít. „Néger öregasszony ült egy padon, a mókus lopkodja az uzsonnáját, gyerekek szaladgálnak. Minden derűs és nyugodt, itt valami nagy disznóság fog történni.”) És aztán, ahogy egyre beljebb merészkedem a könyvbe, Nádasdy magát is kibeszéli, bevallja, hogy sokáig haragudott a Jóistenre, mert ő is szabványos szeretett volna lenni. Misére eljár, de gyónni már nem, mert letagadni nem akarja. És néha úgy érzi, hogy Robin Hood, aki „csak a nottinghami seriff szemszögéből bűnöző”. A Bibliát amúgy nagyon is jól ismeri, így csodálkozik, hogy a melegség elítélésekor gyakran idézik a Szentírást. Mert az ugyan igaz, hogy a Biblia halálbüntetés mellett tiltja a férfiak közösülését, de azt is mondja „Jósnőt ne hagyj életben!” Így azt tanácsolja sorstársainak, hogy amikor legközelebb a Bibliát hallják emlegetni, kérdezzenek vissza: „És a jósnőkkel végzett már?”
És aztán szórja bölcsességeket, miszerint „Jó dolog melegnek lenni, ha már muszáj”. Egyébként meg furcsa olvasni olvasni a 2009-es melegfesztivál megnyitó beszédét, ahol dicsérte a regnáló kormányt, miután az bejegyezte a az élettársi kapcsolat intézményét, s ezzel megelőzte a környező országokat, még Ausztriát is. Azóta más idők járnak, a homofóbia kormányzati támogatással erősödött. Nádasdy ezért is érzi magát jól Londonban, bár továbbra is Magyarországon adózik, itt van a lakása, a könyvei, a háziorvosa, a villanyszámlája.
