Nem szeretem a rajongó riportereket. Az ugyanis megzavarja a fejüket, az egy másik műfaj. Megtéveszti a nézőket, hallgatókat, olvasókat, amikor a saját elfogult szemüvegén keresztül mutatja be az alanyát. A Sváby műsorban vasárnap ennek az iskolapéldáját láttuk L. Dézsy Zoltántól, aki nagyon tud lelkesedni, s ez olykor még bájosnak is hat, de nem komoly ügyekben. Most Reviczky Gábor színészt ajnározta, zseniálisnak nevezte és még azt is hozzátette, hogy tekintsünk el politikai állásától. Ez így rendben is volna, de ő maga nem ezt az utat követte. Fél munkát végzett, vagyis elfelejtkezett a szakma alapvető szabályairól. Először naívan rácsodálkozott, hogy Reviczky jobboldali, majd nem kommentálta, amikor a színész azt mondta, hogy elvégre „magyar emberek vagyunk”. És ezzel még nem fejezte be a vakrepülését, mert közölte, hogy az Orbán kormánytól kapott Kossuth díjat, amely már minden hívének, másodosztályú művészeknek is osztogatta. díjat, bár Reviczky kétségtelenül megérdemelte. L. Dézsy viszont nem érte be ennyivel, rákérdezett, hogy Gyurcsánytól is elfogadta volna a díjat. Reviczky határozottan mondta, hogy nem. És itt vége volt a politikai vonalnak, a riporter másról kezdett el beszélni. Épp úgy viselkedett, mint egy amatőr, aki megkérdez valami oda nem illőt, aztán gyorsan lapoz, nehogy kellemetlen legyen a további beszélgetés.Ez aztán a dilettáns interjú. Ha ugyanis bemegyek egy utcába, ott nem lehet visszafordulni az első sarkon, mert akkor miért indultál el. A nézőben ezernyi kérdés támad fel, s azokat nem lehet függőben hagyni.
Azt írtam, hogy szerintem túlzás zseninek nevezni Reviczkyt, de legyen ez a vélemélye L. Dézsynek, keressen hozzá filmeket és színházi előadásokat, kritikusokat, vagyis tanukat. A riporter viszont nem ezt tette, többet beszélt a szinkron szerepeiről, mint az igaziakról és belemászott a politikába, amelyről láthatólag fogalma sincs és nem is tudta kezelni, elmenekült, pedig ha elkezdte, akkor illett volna kitárgyalni. Természetesen a kormány sajtó bőszen ünnepli Reviczkyt, hiszen politikailag is hozzájuk tartozik. Nem tartanám etikusnak, ha az a néhány független lap, rádió, tévé e miatt hallgatna a színészről. Az ugyanis másodlagos, hogy melyik politikai oldalhoz tartozik, ám ha ezt firtatjuk mégis, akkor ezt nem lehet hebehurgyán elintézni. Ezúttal Sváby mester is elfelejtett szerkeszteni.
