A történet tipikus. Sajnos. Szűcs Tamást leigazolta a dán bajnok FC Köbenhavn. A magyar bajnokságban összesen három percet kapó játékost három évre szerződtették, és félmillió eurót fizettek érte, a klub megfigyelői hálózatát vezető Mikkel Köhler nagyon boldog volt, hogy a játékos őket választotta. Szűcsöt a dánok a 2005-ös korosztály európai toptehetségének tartották, ezért, ahogy olvasom, minden erejüket mozgósították a megszerzéséért.
A kérdés is logikus. Miért nem kellett a 2005-ös évjárat legtehetségesebb csatára a Honvédnak, ahol felnevelték, s amikor profitálhattak volna belőle, szélnek eresztették, fillérekért. A válasz nem olyan bonyolult, sőt ezt egy interjúban maga, a 17 éves játékos mondta el. Nagyon hálás a klubnak, mert 13 évesen felkarolták, és Hajdúszoboszlóról a kispesti akadémiára költözhetett. S jól érezte magát, de nem kapta meg a lehetőséget az NB I.-ben, különben nem igazol el. Ám gyorsan belátta, hogy a magyar edzők nem mernek a fiatalokhoz nyúlni. Megértette volna, ha beteszik 3-4 meccsre, és utána szembesítik, hogy nem elég jó, de nem ez történt, egy meccs jutott neki. Egyébként is ő volt az első 2005-ös születésű játékos a magyar bajnokságban.
Hogy gondolkoznak a Honvédnál? Miért működtetnek akadémiát drága pénzen, ha a legtehetségesebb játékokat aztán eltékozolják? Költő kérdések, s egy mentségük van, hogy a többi 11 csapat ugyanezt az ostoba utat követi. Abban a hiszemben vannak, hogy jobbára kiöregedett légiósokkal több esélyük van a bent maradásra. Hát, nincs. A Honvéd most utolsó vagy utolsóelőtti helyen van. Ám van még egy dolog, amely a magyar labdarúgás szakmai hátterére vet árnyékot. „Amikor Dániába érkeztem, elképesztő tempójú edzésekbe csöppentem. Otthon sem edzettünk keveset, de a tempón van a lényeg, vagyis a minőségen, nem pedig a mennyiségen. Az első edzés után taxit kellett hívni, mert lépni nem tudtam.”
A magyar labdarúgó válogatott utóbbi eredményeit sok vezető és szakértő, valamint a kormányhoz hű sportsajtó úgy értékelte, hogy lám nemcsak stadionok épültek, fejlődött is a magyar foci is. Többségük viszont maga is jól tudja, hogy ebből egy szó sem igaz. A válogatottban 90 százalékban külföldi klubokban szereplő, sőt ott nevelődő játékos lép pályára. Semmi közük az NBI színvonalához, ahol jelenleg 145 légiós rúgja a labdát, tehát a fiataloknak nem jut hely, de nem is akarják őket játszatni. Igaz, nincs piac, a kluboknak így is van pénzük állam bácsitól, nem kell jegybevételből, játékos eladásból élni. A magyar sportban ez a hamis rendszer óriási károkat okoz, a fociban például egyhelyben topogást. Kár.
