Bécs, a hajdanvolt császárváros már cseppet kedveli, ha császárvárosként emlegetik. Az viszont nincs ellenére a szomszédvárnak, ha például uborkafővárosnak nevezik, Bécs ugyanis a többi osztrák tartományt túlszárnyalva tophelyet foglal el az uborkatermesztésben. Bécs a világ legélhetőbb városa és „legokosabb” is, még a mezőgazdaság is valósággal virágzik.
Bécs Város Külképviseleti Irodája, az Eurokomm-Budapest összeállított egy tízes listát arról, miért szeretjük ezt a fővárost. Még egy tízes ráférne. A „legélhetőbb”, a „legokosabb” – csak néhány cím, amit az osztrák főváros rendre eloroz más fővárosok elől, de kétségtelen, hogy mindez nem idegenforgalmi marketingötlet, hanem a a bécsiek és a hosszabb-rövidebb odaérkezők számára mindennapi tapasztalás hangulatban, infrastruktúrában, a kitűnő tömegközlekedésben, légkörben, kultúrában, eleganciában. Arról pedig az ott élők mesélnek, milyen magas színvonalat képvisel például az orvosi ellátás, a rendkívül változatos és a legtöbbször minőségi kulturális és szabadidős kínálat, a társadalmi és gazdasági klíma, a természeti és környezeti feltételek. Sok más mellett ezeket is díjazta az amerikai székhelyű Mercer nemzetközi tanácsadó cég, amely évente értékeli negyven kritérium alapján a világ mintegy kétszázharminc világvárosát életminőség szempontjából. A Mercer toplistáján tavaly már tizedszer végzett az élen osztrák szövetségi főváros. (A második Zürich, a harmadik München, az utolsó Bagdad.)
Nem meglepő, hogy számtalan nemzetközi szervezet és cég választja központjának Bécset. A Mercer szempontjai között az is szerepel, hány multinacionális cég van jelen egy-egy fővárosban, s Bécs ezen a területen is versenyelőnyt élvez. Húsz egyetem járul hozzá az „okos város” minősítéshez, s az sem véletlen, hogy örömmel fogadták a budapesti CEU-t, amely az ismert okok miatt Bécsbe költözött. A világ legélhetőbb városának címe persze jóval több megtisztelő elismerésnél és jóval többet jelent, mint egy főváros imázsát erősítő marketingfogás. Mert a mindennapok életminőségét fejezi ki, nem alkalomszerű, nem eseményhez kötött és nem borítja be kampánymáz.
Az Eurokomm-Budapest tízes listáján ott van a már említett, a várost behálózó, jól szervezett és fenntartható tömegközlekedés, ami ráadásul környezetbarát is. Öt metró- és huszonnyolc villamosvonal, valamint százhuszonkilenc buszjárat és éjszakai buszok gondoskodnak az utasok kényelméről. Bécs rendkívül komolyan veszi a klímavédelmet, a város folyamatosan népszerűsíti a széndioxid-mentes, elektromos mobilitást: a városi közlekedési eszközök fejlesztésénél a zöldáramot részesítik előnyben. Az elmúlt években összesen 300.000 euróval támogatták például az e-teherkerékpárok vásárlását. Ezt a lehetőséget főleg a szülők vették igénybe, mivel így gyorsan és biztonságosan tudják szállítani a gyermekeiket. Ugyanerre a célra a vállalatok, szervezetek, egyesületek kapnak 800.000 eurós keretet.
A hegyek közelében fekvő Bécs maximálisan kihasználja adottságait az ivóvízellátást tekintve is, mintegy ezer, nyilvánosan hozzáférhető ivókút kínálja a hegyi patakok ízét. A Budapesttel közel azonos lélekszámú Bécs soha nem divatos kampányok miatt zöldült és zöldül: köztereinek legalább a fele zöldterület. Kevés fővárosban van ennyi fa, park, vagy erdő. A közterek több mint felét zöldterületek teszik ki, melyek tisztaságára ugyanúgy ügyelnek, mint az utcák, a járdák tisztán tartására. A bécsi közterületeken nem jellemző a kutyagumi, a Bécsi Állatvédelmi Ombudsmani Hivatal (ilyen is van) eddig csaknem ezer bécsi kutyatartó képzéséről tud beszámolni. A gazdiképző tanfolyamok után a résztvevőknek „vizsgázott városi kutya” címke jár. Egyébként, aki elvégzi ezt a tanfolyamot, mentesül az ebadó befizetése alól. Sok ilyen, elsőre talán jelentéktelennek tűnő darabkákból rakható össze az életminőség és az élhetőség bécsi puzzle-ja, amelyek olyannyira szerethetővé teszik az osztrák fővárost.
