Az európai forradalmak, politikai változások 1848/49-ben némileg szétzilálták a fellendülőben lévő, Berlek Ignác szekszárdi szitásmester vezette, friss alapítású Magyar Egyesületet. Hiszen a tagság csaknem fele hazatért a porosz fővárosból és sokuk részt vett a szabadságharcban. A Spreenél maradt honfitársak között éles vita bontakozott ki, mert az addigi magyar-német helyett felmerült az egynyelvűség igénye. A huzavona hosszúra nyúlt: csak 1869-ben valósult meg a magyar nyelvűség, melyet az 1886-os új alapszabályzatban rögzítettek is.
A 19. század második felében a bálok mellett megszaporodott az irodalmi, művészeti, társadalmi és politikai témákkal foglalkozó összejövetelek száma. A magyarok kolóniája hazai lapokra is előfizetett, s ezzel együtt növekedett az olvasás iránti igény. Az egyesületnek Esterházy Miksa jóvoltából már 1863-tól volt saját könyvtára. A gróf az Osztrák-Magyar Követség főhivatalnokaként pénzadománnyal járult hozzá az első néhány tucat kötet megvásárlásához. Érthető, hogy a Berlini Magyar Egyesület tevékenysége iránt otthon is egyre nagyobb lett az érdeklődés. A kolónia sok híres magyar személyiséggel is kapcsolatba került: tiszteletbeli tagnak választották, többek közt Liszt Ferencet, Klapka Györgyöt és Jókai Mórt!
A századfordulóra alaposan megnőtt a Berlinben élő magyarok száma. Az Egyesület tevékenysége annyira megerősödött, hogy alapjait sem az első világháború, sem az azt követő nemzetközi gazdasági válság sem tudták szétzilálni. Sőt! Szállással, élelemmel, pénzzel segítették ezek után is az itt letelepedett, illetve átutazó magyarokat. A hajdani, öt pontból álló egyesületi intelmek napjainkban is időszerűek:
Idegenben Te képviseled az egész nemzetet. Viselkedj ennek megfelelően, hozz megbecsülést a magyar névre!
Légy büszke magyarságodra! Viselkedj öntudatosan, de ne légy sohasem udvariatlan!
Támogasd honfitársaidat és minden magyar ügyet!
Becsüld meg a vendéglátó nemzetet, járj nyitott szemmel az idegenben, hogy a tanultakat otthon hasznosíthassad! De ne bíráld meggondolatlanul sem a hazai, sem a külföldi állapotokat!
Ne feledd el, hogy csak egy hazád van! Másutt mindenütt csupán vendég lehetsz. Gondoskodj róla, hogy gyermekeid hazájuk nyelvét megtanulják!
Az 1939 és 1945 közötti sötét korszakot a berlini magyarság is megsínylette: Sztójay Döme hazánk követeként különösen szorgalmazta a „kallódó magyar csoportok” frontba tömörülését, fasizálódását, a nem kívánatos elemek – például zsidók – kizárását a közösségi életből. A háborús esztendők megítélésében még ma is óriási különbségek vannak a berlini magyarok soraiban. Pláne, hogy a béke beköszöntekor, egy a már a náci időkben is aktív vezető került az újjászervezett Kolónia élére.