Kedves Kollégám az olasz fővárost barangolta be az ősszel – nem először. Én meg a Spreenél élek 35 éve, így római vakációm helyett arról mesélek, hogy milyen meglepetések várják azt, aki 2023-ban felkeresi Közép-Európa legnépesebb metropoliszát?
„Celebrate at the Gate” mottóval, két esztendőnyi „korona paúza” után ismét lehetett december 31-én bulizni a Brandenburgi kapunál. A Kelet- és Nyugat-Berlin (hajdani) határán álló, 18. századi histórikus építmény közelében így nem csupán egy gigantikus karácsonyfában gyönyörködhettek a bel- és külhoni polgárok. Számos koncert is volt az alkalmi színpadon és a szilveszteri lézershow sem maradt el. Aki már februárban, a 73. Berlinale ideje alatt felkeresi a 3,8 milliós német fővárost, azt többek közt a Humboldt Forum (részben ingyenes) gyűjteményei kényeztetik az azonos nevű egyetem szomszédságában.
A vadonatúj „Universalmuseum” ott van ahol a felrobbantott Hohenzoller Schloss romjain az NDK Népi Kamarája állott. Mint emlékezetes – kőhajításnyira a Berliner Domtól – komoly szanálások kezdődtek a berlini fal leomlása után. A magyar turista is meglepődhet 2023 elején, hogy Erich Honecker „lámpaboltnak” becézett egykori korszerű parlamentje sehol sincs már. Jó egy évtizede azon a hatalmas telken rajtolt a nem mindennapi vállalkozás: a múlt emlékeit is idéző modern palota beillesztése a Múzeumsziget, a dóm és az Unter den Linden történelmi együttesébe. Remek munkát végeztek a tervezők, a mérnökök és a melósok! Hajdan én is ott aggódtam, midőn viharos szélben a Forum megkoronázásaként keresztes kupola is került a kastélyra. Naná, hogy a javarészt ateista berlini polgárok nagyot vitatkoztak e „demokratikus keresztelőről”. Ám hamar megszerettük a csillogó, elegáns attrakciót!
Picurka emlékeztető a Kádár-medencében érettségizetteknek, a régi „Schloss” és a mai Humboldt Forum vidékéről! A 19. század derekán a városnak már 400 ezer lakója volt. Közöttük számos, mesterséget tanulni vágyó magyar is. Historikus pillanat: 1871 januárjában a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Birodalmat. Berlin egy csapásra az Északnémet Szövetség fővárosából a „Deutsches Kaiserreich” politikai centrumává vált. Otto von Bismarck már 1862-től porosz miniszterelnök volt, s ő lett az egységes Németország első kancellárja. Egészen 1890-ig, mígnem az elhunyt I. Vilmos unokája, II. Vilmos el nem bocsátotta. (A 208 esztendeje született „Vaskancellár” emlékét a – főváros zöld tüdejének becézett, több hektáros parkban – Tiergartenben a 21. században is egész alakos szobor őrzi és Nyugat-Berlin egyik legszélesebb sugárútja is Bismarck nevét viseli.)
A 19. századra már megállíthatatlan volt az ipari – nem utolsó sorban hadiipari – és polgári fejlődés a távoli gyarmatokkal is gazdagodott birodalomban. {E korról is mesél a H. Forum Afrika tárlata…} A látványos urbanizáció éppen Berlinben volt a legkézzelfoghatóbb, ahol már 800 ezer embernél is több élt, midőn 1894-ben felavatták a Birodalmi Gyűlés épületét. A villamosok, omnibuszok, a magasvasút- (S-Bahn) és mélyvasút- (U-Bahn) közlekedés a város tempójának felgyorsulásáról árulkodott. Az első világháború idején már 2 millió polgára volt Berlinnek, s az „arany 20-as években” megduplázódott a népesség. Ma is közel ennyien, 3,8 millióan élnek a Spree-metropoliszban, melynek új büszkesége a Humboldt Forum. Szánjanak rá egy napot, ha erre járnak!
