Csányi Sándor 2010 óta elnöki a magyar labdarúgást, s kétségtelen, hogy azóta rend van a pályákon, a nézőtereken néha, főleg válogatott meccseken már voltak rendbontások, de a szekér halad. Ám, ha nagyon szigorúak vagyunk, a kirakat csal, hiszen a 2018-ra beígért 8 ezer nézőnek a feles sem igaz és az NBI színvonala sem javult számottevően. A transfermarkt.com szerint egyébként a 2011/12-es szezon jelentette a csúcsot, akkor átlagosan 3899 fő volt kíváncsi a meccsekre. Az előző idényben ez a szám 2781 volt, a legutóbb pedig ősszel 3157 volt a mutató. Kivétel a Groupama Aréna, az FTC változatlanul a legnépszerűbb csapat és nemzetközi sikerei is tagadhatatlanok, tehát a 8-20 ezres nézőszám épp úgy imponáló, mint a fölénye a bajnokságban. Ám egy nyugat-európa csapathoz képest üzletileg ez a klub is gyenge lábakon áll, a bevételeiből képtelen lenne megélni, s ritkán képes jó áron eladni egy játékost, mint hajdan Besicet, vagy most Laidounit. A csapatban egyébként is legfeljebb 2-3 magyar van a pályán. És hiába Kubatov minden igyekezete, az nem igaz, hogy nincs több megfelelő képességű magyar, hiszen nem is törekednek többet beépíteni a csapatba. Az mega. vicc kategória, hogy a magyarok túl drágák, hiszen a Paks és a Kecskemét csak magyarokat küld a pályára, mégis ott vannak az élmezőnyben.
Teljességgel érthetetlen az is, hogy asz MLSZ miért ragaszkodik a 12 csapatos bajnoksághoz és miért csökkenti 18 csapatosra az NBII létszámát. Szakmai indok nem hangzik el, igaz ez ma a divatos szisztéma, a politika ebben is rossz példát mutat. Ez a szűkítés azért is nehezen védhető, mert így meg kevesebb esélye lesz az akadémisták beépítésének. És maga a piac sem indokolja ezt a rendszert, hiszen nincs is a piac a magyar foci nem szponzorokból, nem a bevételeiből él, hanem a bőkezű állami támogatásból. S ez utóbbi egyszer véget ér, addigra kéne megerősödni. Ám erre most nem gondol senki, miközben a játékosok elkényelmesedtek a 10-15 milliós fizetéseknek hála, s nincs is kedvük külföldre szerződni, ahogy ez a kézilabdában és más sportágakban is igaz. Ez persze mindent szolgál csak a versenyt, a fejlődést nem.
A magyar foci egyhelyben topog, a válogatott szereplése azért nem perdöntő, mert a piros-fehér-zöldmezben pályáéra lépők 90 százaléka külföldi bajnokságokban játszik és többségük már 16 évesen nem itthon tanulta a játékot. A magyar akadémiák leminősítése senkit sem érdekel, a magyar edzők többsége nem alkalmas a pályára, de nem nagyon éri őket kritika, hiszen a stúdiókban is volt vagy jelenlegi edzők osztják az észt és ők nem bírálnak, legfeljebb Ancelottit, Kloppot, Guardiolát vagy Mourinhot. A helybenjárás legékesebb jele, hogy jelenleg 10 magyar csapatban 143 légiós játszik. A Paks ls a Vasas nem, foglalkoztat külföldit, így őket nem számíthatjuk ide. Tehát a 10 magyar klub akár csak külföldivel is felállhatna a pályára. És ez elleni az MLDSZ tóképtelen fellépni. Hogy miért? Erre nincs válasz. özönlenek ide a lejátszott, kiöregedett ukrán 14), szerb (13), bosnyák (9), román (8), horvát (7)játékosok, de van zambiai, hondurasi, suriname-i is köztük. Nekik az a kánaán, nekünk az akadémisták temetője. Ha lenne itt egy jó közgazda, az öt perc alatt kiszámolna, hogy kár tízmilliárdokat költeni az akadémiákra, azonnal bezáratná azokat.
