Orbán Viktor állandóan szerepzavarban van. Látszólag még ad az illemre, ha elszólja magát néha, s egyes szám első személyben fogalmaz, mosolyogva kijavítja és átvált többes számra, a kormányra vagy a Fideszre, de hát mindenki tudja, hogy mindkettőt ő játssza, rég elfoglalta a játszóteret. Sosem ismerte azt a mondást, hogy „élni és élni hagyni” (Leben und leben lassen). S nem azért, mert nem tud németül.
S ha valakinek még mindig kétségei lennének, mit enged meg magának, mit gondol magáról a miniszterelnök, akkor olvasson el egy bulvárhírt. A magyar válogatott veresége, kiesése után OV úgy érezte, hogy erről a tüdőlövésről neki is meg kell emlékeznie, hát összehívott egy privát beszélgetést Bognár Györggyel és Hajdú B. Istvánnal, amely természetesen körbejárta a sajtót. Az ország elsőszámú drukkere döntött arról is, hogy a magyar labdarúgás az utóbbi 15 évben több száz milliárd forintot kapott az államkasszából és a NER-es lovagoktól valamint két tucatnyi stadion épült, amikor a kórházak filléres gondokkal küzdenek. Na és?
Magyarország immár 15 éve egyszemélyes zenekarként üzemel, Orbán kényére-kedvére alakítja az ország politikáját és mindent feláldoz, hogy hatalmon maradjon. Miután az Európai Unió alapszabálya nem fogadhat el egy puha diktatúrát, évek óta hadban állunk saját klubtársainkkal, szövetségeseinkkel. Egy rendes klubból már rég kidobták volna bennünket, Merkel és más uniós politikusok túlzott engedékenysége miatt került Brüsszel ebbe a helyzetbe. Ám igazán Magyarország jár rosszul, mert euró-milliárdokat nem kapunk meg, ami borzasztóan hiányzik az államkasszából. Orbán viszont nem engedhet, ám ki sem léphet, mert akkor fellázadna az ország, hiszen ismét leereszkedne a vasfüggöny. A csapdából csak akkor szabadulhatunk, ha egy új kormány jön. A polgárok bölcsességén múlik, hogy áprilisban átszavaznak-e a Tiszára.Ha ezt az esélyt is elszalasztják, akkor már kompországról sem beszélhetünk, mert ezt már kikötötték, egyetlen ember játszik Magyarország jövőjével. És hamarosan sötétség…
