Egy magyar rendszerpszichológus az USA-ban elmesélte, hogy nálunk négyszer győzött ugyanaz a párt, s 13 éve ugyanazok kormányoznak. Kinevettek, mert nem is hitték el. Hogyisne, amikor ez semmi jóra nem vezet. Az abszolút hatalom abszolút korrumpál. Túl sokan behódolnak, megbarátkoznak az agresszorral. És Orbán zseniálisan játszik ezeken a húrokon, rájátszik a félelemre és a bizonytalanságra és a rend őrzőjének, békefenntartónak állítja be magát.Egy kutatás szerint a posztszovjet régióban nálunk a legerősebb a rendszerigazolás, amely a totalitárius rezsim melegágya.Ez is a Kádár rendszer öröksége volna vagy nemzeti sajátosság? Jó, de akkor mit kezdjünk ’56-al,amit a mostani rezsim megpróbál amúgy kitörölni az emlékezetből, Nagy Imre és társai neve már el sem hangzott az idei vidéki Orbán-szeánszon, pedig hajdan éppen ezzel robbant be a magyar politikai életbe.
A debreceni BMW gyár jövendő német alkalmazottai szeretnék jobban megismerni az országot, a kulturális szokásokat, hogy ne menetközben csodálkozzanak rá bizonyos problémákra, amelyekkel még soha nem találkoztak. Furcsamód nálunk ugyanúgy hierarchia van egy gyárban is, mint Ázsiában, s ezt a nyugat-európai és amerikai menedzserek nem nagyon értik. Nálunk elfogadják az emberek a feudális kiváltságokat, hogy a vezetőknek ehhez joguk van, hiszen fölöttük állnak. A németeknél a II. Világháború óta a túlzott engedelmességet a náci rendszer örökségének tekintik, s elvetették. A BMW vezérigazgatóját meg lehet állítani a folyosón, s szót lehet vele váltani. A menedzsereket is úgy képzik ki, hogy egy csapatban játszanak, nem lehetnek megközelíthetetlenek.A magyar pszichológusnőnek, aki kulturális menedzserként segíti a BMW vezetőit, már többször panaszkodtak a német vezetők, hogy a magyar beosztottak túl nagy távolságot tartanak, nem vetnek fel problémákat, nem mernek ötletelni, javasolni. Azt várják, hogy megmondják nekik, mit csináljanak.
A németek meglepődtek, a magyar pszichológus nem.Ő ugyanis jól ismeri az Orbán rendszert, amely egy személyre épül, az apparátusa pedig szolgaian kiszolgálja. S az egész rendszere a függésre épül, s a társadalom többség elfogadja ezt, sőt alkalmazkodik hozzá. Az sem érdekli, hogy ez a rendszer egyre kevésbé hatékony, hiszen az állam lassan mindent besöpör, az újságoktól az iskolákig, s már túllépte a korai szocializmus kereteit is, hiszen a nyolcvanas években az önkormányzatok például sokkal önállóbak voltak, mint manapság.Lassan minden kikerül a kezükből, s így az embereknek egyre kevesebb beleszólása van a saját környezetük életébe is.Ám a kétharmad így is megvan és meglesz, ki tudja meddig, milyen árnak kell jönnie, amely elviszi magával, fekete pöttyöt hagyva a magyar történelem lapjain.
