Az EU legnépesebb tagállamában is plakáterdő jelzi, hogy közeledik az európai parlamenti választások időpontja. Június második hétvégéjén az NSZK tizenhat régiójában, több tízmillió polgár járul majd az urnákhoz. A nyár elmúltával aztán három tartományban újra voksolnak az emberek. Konkrétan a volt NDK tájain: Szászországban, Türingiában és – a Berlint körülölelő – Brandenburgban. A pesszimista előrejelzések a Németországnak (szélsőjobbos) „alternatívát” kínáló AfD 20-30 százalékos diadalát sejtetik. A klasszikus, 20. századi pártok népszerűsége csökkenőben van.
Az Olaf Scholz vezette szövetségi kormány-trióban a leggyengébb láncszemet a szabaddemokraták (FDP) jelentik. Igen ám, de náluk a kassza kulcsa. Magyarán a pénzügyminiszter-alkancellár úgy dönt milliárdokról, hogy e hetekben leverné az 5 százalékos „lécet”, s be sem jutna a Spree-parti Bundestagba. A gazdasági tárcáért felelős Zöldek szénája jobban áll, mint a liberálisoké. De a hajdani pacifistából harcos, türelmetlen „felnőttekké” érett környezetvédők 2021 decemberi hatalomba kerülése óta lejtmenetben van a germán ipar, és általában a „Wirtschaft”. S erről nem csupán a covid-járvány tehet.
Angela Merkel (CDU) szocdem utódja, Scholz (SPD) kancellár a szertehúzó FDP – Grünen politikusok/szavazók között lavírozik. Ez gyakran nem csak külhonban okoz gondot, mint például az orosz-ukrán háború kapcsán, hanem belföldön is. Elég az energiahordozók, élelmiszerek megdrágulására gondolni, avagy a sorozatos/traktoros gazda tüntetésekre emlékeztetni. Jó, hogy június derekán rajtol a németországi labdarúgó Eb. Két voksviadal között lazíthatnak a németek. Ám a politikusok már készülődnek a 2025 őszi szövetségi parlamenti választásokra: az ellenzék jogos vágya, hogy új és másmilyen koalíció alakuljon majd Közép-Európa legnépesebb – 4 milliós – fővárosában, Berlinben!
