Végül is Springsteen gelsenkircheni koncertje vitt bennünket Németországba. Választhattuk volna San Sebastiant is, de ott már jártunk és engem régóta vonzott Hamburg, amit össze lehetett kapcsolni Essennel, ahol megszálltunk a koncert előtt. Hamburgba egyébként az Eurowings is száll, így másfél óra alatt ott voltunk, viszont a nyárból az őszbe csöppentünk. A három nap sem telt el úgy, hogy naponta kétszer-háromszor ne legyen kiadós zivatar. A legrosszabb a szitáló eső, amely akár két-három óráig is eltart. Különben viszont nem csalódtam a városban, sőt ahogy már útirajzban megírtam, elvarázsoltak a lagúnák, a Városháza, a kikötők, a raktárházak, Altona és St. Pauli.A Filharmónia épülete tájoló pont az Elba partján, az alakja egy hajót formáz, kitűnő az akusztikája, a Budapesti Fesztivál Zenekar is többször fellépett ott.Mozgólépcső visz fel az első emeletre, de a hangversenyterem sajnos nem látogatható, sőt üvegfalon át sem nézhető meg.Kár, a panoráma nem kárpótolt. A Hauptbanhof is különleges hely a környékével együtt, a drogosokkal, feketékkel, arabokkal és oroszokkal, ukránokkal.A négycsillagos szálloda bárjában záróra után is csapoltak nekünk Radebergert (utoljára az NDK-ban ittam) és amikor egy üveg jóféle olasz borral állítottunk haza, kaptunk dugóhúzót, sőt még poharakat is.
A vonatút Essenig három órás, mi olcsón megúsztuk, mert a 9 órásat választottuk, az csak 29 euróba került.Essen amúgy egy unalmas, modern város, mégis van valami hangulata, csak egy jó vendéglőt nem találtunk. Aztán megkérdeztük a bárost, aki egy olaszt ajánlott, tőlünk három saroknyira. A Capo Bianco nagy fogás volt, a vendéglős Németország szerte híres a fogásairól és a borairól, amit egy másik éttermessel készít. Még 18 éves korában fagylaltosnak tanult itt, aztán szép lassan feltornászta magát a testvérével és most két vendéglőjük van. Isteni volt az általunk választott Linguine garnellákkal.Igaz, láttuk a neten, hogy erre az ételre, tésztára a legbüszkébb, amit többek között garnélával, kaviárral és narancsszósszal készít.És persze az általa készített Primitivóból (Carlos Alberto portréja díszítette, aki gyakori vendég) ittunk, amely ugyancsak remek volt. Aznap este a Rosemary nevű átterem teraszán kortyoltuk a helybeli sört, a Staudert és gyújtottunk rá egy szívorra. A bányász múzeumot kihagytuk, errefelé az a legnagyobb látványosság, de nekem elég volt egyszer a komlói István aknába lemenni a föld alá.Persze, az mér régen volt, pécsi gimnazista koromban.
Amikor az állomáson Düsseldorfba akartunk jegyet venni, az irodában ülő ár megkérdezte, visszajövünk-e, mert a retour jegy olcsóbb. Mondtuk, hogy nem, mert onnan majd Gelsenkirchenbe megyünk, s csak a koncert után jövünk vissza Essenbe. Ajánlott jobbat, vegyünk napi jegyet 21 euróért, s így megspóroltunk 15 eurót.Ja, a Deutsche Bahn működik, s a figyelmesség a németeknél természetes, csak mi csodálkozunk néha, hogy így is lehet.
Düsseldorf elegáns város, s a Rajna part vidékiesen szép. Leültünk egy partmenti vendéglő teraszára, hogy Rajnai Rizlinget kóstoljunk.Ízlett, csak azon lepődtünk meg, hogy a pincér nem fogadott el kártyát, s meg sem próbált számlát adni. Ugyanígy jártunk a trafikban is, amikor szivart vettünk. Hamburgban nem történt hasonló, csak az afgán boltosnál, akinél üdítőt vettünk az egyik este.
Dani fiamon aznap már Springsteen trikó volt, s többen is integettek, akik ugyancsak a koncertre jöttek. Egyikük meg is állt, hogy elmondja, két utcával odébb, a luxus szállóban laknak a zenészek és nemsokára indulnak Gelsenkirchenbe. És tényleg, amikor odaértünk, a rendőrök már lezárták az utcát, de gyalogosan még odafurakodtunk a bejárathoz és épp jókor. A fiam lepacsizott a dobossal, s még az öt perccel később kiballagó Bosst is sikerült lefotóznia. Nekem erre esélyem sem volt, mert a testőr eltakarta, míg az autogramokat osztogatta.
Gelsenkirchen kisváros, a koncertre Essenból, Dortmundból és Düsseldorfból, vagyis a közeli városokból tódult a nép és nemcsak mi voltunk külföldiek, mellettünk például egy londoni házaspár ült.Drága volt a jegy, de remek helyen ültünk. Engem csak az zavart, hogy néhányan táncoltak, mintha a küzdőtéren lettek volna.Amúgy ott is telt ház volt és végigtombolták a majd 3 órás koncert, sőt angolul énekelták Springsteennel a dalokat.A német szervezést koncert után is megcsodálhattuk, mert az üres villamosok egymás után indultak a városba, s a táblákat is kicserélték, az eredetileg a Kennedy platzig járatos villamosoknak is meghosszabbították az útvonalát, azok is továbbmentek a Hauptbanhofig, hogy mielőbb elérjük a vonatokat.
