2024. szeptember 16. (hétfő) 21:38

Kevés óvóhely, sok bomba

Berlin

Így húsvét küszöbén éledezik az európai idegenforgalom. E tavasszal, nyáron érdemes lesz a német fővárosba látogatóknak a 85 évvel ezelőtt kitört világégés mementóira is odafigyelniük. Míg a csonkatornyú, nyugat-berlini Vilmos Császár Emléktemplomot sokan ismerik, egy romos pályaudvar homokzat is tartogat meglepetéseket! Bocsánat, ha megint a Spree-metropolisz (nem mindig dicső!) múltjával fárasztom az Olvasókat! Berlinben – ahová márciusban tömegesen tértek vissza a turisták – 1940-től gyakorta riadóztatták a lakosságot. Igaz, nem igen volt hová menekülniük a családoknak. Hiszen a dr. goebbelsi propaganda által beígért „Luftschutz”-program keretében a tervezett kétezer óvóhelynek csak 15 százaléka készült el ’39 őszéig. Maradt a németeknek a pincék kétes értékű oltalma.

Persze horogkeresztes dicsekvésre néhány tágas bunker is épült Berlinben. Így az anno egy évszázados állatkertnél (és azonos nevű vasútállomásnál) a Zoo-nál, s a szintén nemzetközi pályaudvarként elhíresült Anhalter Bahnhof-nál, melynek romos mementója 2024-ben is szívet facsaró. (Ne hagyják ki, ha erre járnak, mert az „átlag turistáknak”, csak a Múzeum-szigettel szomszédos, belövéses épületeket mutogatják az „ideges”vezetők!) Volt még pár méretes bunker a Kleistparknál, Humboldthainban és Friedrichshainban, de mindent összevetve is csak 65 ezer fősre  teszik a történészek a háború eleji – viszonylag biztonságos – óvóhelyek kapacítását. 

A Német Birodalom szíve, Berlin egyben a terror és a fegyverkezés központja  is volt. Ezért válaszul a lengyel és a brit fővárost, valamint más településeket ért náci bombazáporra, 1940/41-től a Spree-city fölé szintén el-elmerészkedtek a halálthozó szövetséges gépek. Az addig legsúlyosabb bombázás 1943 márciusában 700 halálos áldozatot követelt Berlinben, s majd’ 70 ezren váltak hajléktalanná. A britek légiostroma elől ’43-ban 800 ezer főt, zömében gyereket és nőt evakuáltak a német fővárosból: komplett iskolás osztályokat is vidékre telepítettek. De így is hétről-hétre pusztultak a berliniek. A Hitler Jugend tinédzser légelhárítósai szerény tapasztalattal és hatásfokkal harcoltak szerte Németországban. Novemberben már üszkös rom volt a hajdan pompás porosz város: a tél kezdetén közel 4 ezren haltak meg az öt nagy hullámban érkező angol bombazáporban. A sebesültek száma 10 ezerre tehető. A hideg beköszöntével újabb 450 ezer embernek tűnt el az otthona, ráadásul ’44-ben az amerikaiak is bekapcsolódtak a főváros légi megsemmisítésébe. A Harmadik Birodalom centruma második Karthágová vált. Európa egyetlen települése sem szenvedett annyit a bombáktól, mint Berlin. De 1945 tavaszán beköszöntött a béke az öreg kontinensen! Egyszer majd az ukrajnai vérontásnak is vége lesz… Reménykedjünk!