2024. május 18. (szombat) 20:52

Konrád Spree-parti emléke

Mogyorósi Géza

Kertész Imre, Esterházy Péter 2016-ban hunytak el, s 2019-ben távozott az élők sorából Heller Ágnes és Konrád György – vette számba a tekintélyes, jó hét évtizede alapított Frankfurter Allgemeine Zeitung az európai kultúra 21. századi nagy magyar halottait. A berlini Akademie der Künste (AdK) külön közleményben méltatta korábbi elnöke, Konrád munkásságát.

A 80-as évek elején budai könyvtáros haverom, Zseton szólt, hogy a kikölcsönzött – betiltott – Konrád köteteket már ne vigyem vissza. Nem sejtettem, hogy cimborám azon a télen disszidál, miként azt sem tudtam, hogy hamarosan magam is nyugatra költözöm. Aztán 1989 forró novemberében ledőlt a berlini fal, s az indexre került írók ismét tollat ragadhattak. A Spreenél – szokás a fővárost egy nagy falunak is nevezni – majdan számos rendezvényen futottam össze a 20. század végétől Kertész Imrével, Esterházy Péterrel, a lassan négy éve elhunyt Heller Ágnessel. Valamint Konrád Györggyel, aki első külföldiként lett 1997-ben a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia (AdK) vezetője. Csak egyszer beszélgettem vele egy fogadáson, „bevallva” hogy annak idején nem vittem vissza a közkönyvtárba A látogatót, A cinkost és a többi művét. Kezet fogott velem, s nyugodt hangján, mosolyogva azt válaszolta, hogy „jól tette fiatalember”. Kedves, szimpatikus ember volt.

A Kossuth- és Herder-díjas, 86 esztendős író, esszéista, szociológus röviddel halála előtt volt „munkahelyének” adta irodalmi hagyatékát. Úgy rendelkezett az idős, beteg alkotó, hogy a gazdag anyagot a jövőben a német fővárosban őrizzék és gondozzák. Annak idején a szintén AdK tag – 94 éve született – Kertész Imre is a Spree-parti Akadémiára bízta irodalmi hagyatékát. Berlinben nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy mindkét {holokauszt túlélő} rangos magyar szerző is annak az európai metropolisznak adományozta munkássága dokumentumait, ahonnan 1933-ban elindult a náci népírtás. Úgy tűnik, hogy Budapest testvérvárosa méltó(bb) a 2016-ban, illetve 2019-ben elhunyt tehetséges irodalmárok emlékének ápolására.

Adolf Muschg, aki Konrádot követte húsz esztendeje az elnöki poszton, megrendülten nyilatkozott a magyar alkotó elhunyta kapcsán. A svájci Muschg a Frankfurter Allgemeinen Zeitung hasábjain akkor ősszel leszögezte, hogy a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia korábbi vezetője nem csupán reprezentálta kulturális intézményét, hanem sokat tett a kelet-nyugati megosztottság ellen is az ezredforduló korszakában. A Dél-Amerikában, német zsidó családban született Jeanine Meerapfel (az AdK majdani elnök asszonya) a művész budapesti temetése előtt jelezte, hogy „die Akademie bereitet eine Veranstaltung vor, in der sein Archiv präsentiert und an den kritischen Intellektuellen, überzeugten Europäer und ehemaligen Präsidenten der Künstlersozietät erinnert wird.” Azaz: „Akadémiánk előkészít egy rendezvényt, ahol bemutatásra kerül (Konrád György) archívuma és megemlékezünk a kritikus értelmiségiről, a meggyőződéses európairól, a művészeti egyesület hajdani elnökéről”.