Berlin-Wilmersdorfban pár saroknyira lakom attól az utcától, ahol egyik kedvenc, tengerentúli szezőm élt hajdan. Az 1835-ben Floridában született Mark Twain úr szivarozó, bozontos üstökű, vagány alakja a katonás Német Birodalomban szóbeszéd tárgya lett. Ne tököljünk, nem tipikus turista volt Mister Twain! Hiszen a „The Adventures of Tom Sawyer” és más világhírű művek szerzője amerikai adósságai elől menekült az öreg kontinensre a 19. század végén. A betűszedői és révészi képzettséggel is rendelkező író pipázó, merész öltözékű alakja a harcias Poroszországban nagy feltűnést keltett. Az olvasóestekkel – pénz keresettel! – kombinált kalandozása izgalmas állomása volt Berlin. Anno 1891 őszén az 56 esztendős külföldi férfi nem panaszkodott az esős, havas, zord germán klímára! A füstölgő kéményekre pillantva papírra vetette, hogy „a berlini kályha a legjobb, melyet valaha is láttam.”
Harmadik európai látogatása során végül is öt hónapot élt a Német Birodalom legnagyobb városában Mark Twain. Egy levelében így méltatta a porosz metropoliszt: „a wonderful city”. Életrajzírói megjegyzik, hogy a világot Hawaiitól Itáliáig és Svájctól Palesztináig beutazó amerikai irodalmár csodálata nem volt üres fecsegés – később két lányát Berlinbe küldte tanulni. Szerette Bécset is a mester. Olvasom, hogy 1897 szeptemberétől 1899 májusáig lakott a császárvárosban… Ahol gyermeke Clara zongora órákat vett. Twaint még az uralkodó, Ferenc Jóska is fogadta, mielőtt visszahajóztak az Egyesült Államokba.
Aki részletesebben kíváncsi szellemes, százkilencven esztendeje született hősünk kalandos pályafutására, annak figyelmébe ajánlom a The Autobiography of Mark Twain című New York-i kötetet, melynek előszavában ezt írja az 1910-ben elhunyt szerző: „Ebben az önéletrajzban szem előtt tartom azt a tényt, hogy a sírból szólalok meg… mert mire ez a könyv elhagyja a nyomdát, én már halott leszek… erre nyomós okom van: innen szabadon szólhatok.”
