A magyar foci mélyrepülését sokan próbálták megfejteni, de csak egy-két botránykönyv született, amit persze nem sportújságírók jegyeztek.Ők ugyani asszisztáltak a mindenkori helyzethez, mert a kulisszák mögé csak akkor láthattak be, ha nem írják meg, mi történik a pályákon kívül. Zsolt Róbert kiváló kollégám a Magyarország felfedezése sorozatban írta gy remek könyvet a magyar sportról, s ott megjegyzi többek között, hogy „ha annak idején a vezetők őszintén és nyíltan feltárják gondjaikat, az Albert, Farkas, Mészöly-féle garnitúra nagyobb eredményeket produkál”.És ez bizonyosan így van, hiszen az volt a magyar foci utolsó aranykora, egy második aranycsapat, akik mind világsztárok lettek volna, ha kiengedik őket a Real Madridhoz, a Barcelonához, az Interhez vagy a Bayern Münchenhez.Ám a magyar labdarúgás már akkor is kizárta a. nyilvánosságot, ahogy Zsolt is említi az iparban, mezőgazdaságban könnyebb volt bírálni. hzsolt tekintélyes sportújságíró volt, de ha egyszer is megírta volna, amit az öltözők, klubházak környékén tapasztalt, soha többé nem kapott volna egyetlen információt sem.Megtűrt vendég volt egy szigorúan zárkózott társadalomban, amely leginkább egy exkluzív londoni klubhoz hasonlított.Az előbb említett könyvében, amely 1978-ban jelent meg, leírja, hogy gfyávék voltak, mert tartottak a nagy hatalmú vezetőktől, akiknek messzire elért a kezük.És ők persze azt kérték tőluk, hogy kritikaikkal ne súlyosbítsák a helyzetet, a fontos meccsek előtt ne a hibákról beszéljenek. Persze, melyik meccs nem volt fontos? És ők hallgattak, mint a sír, s Zsolt joggal emlegeti az újságírók felelősségét.Igaz, ha nem hallgat a jó szóra, akkor kirúgták volna.
És ez az elkényezteti közeg azóta is uralkodik a hazai pályákon. Ha volt folytonosság a magyar fociban, akkor ez volt. Emlékezzünk például a nyolcvanas évek Mezey-féle magyar válogatottjára, amely két-hám évig villogott, aztán a mexikói VB előtt a szövetségi kapitány ámokfutásba kezdett, egyetlen kritikai szóért megharagudott, fúrtkapus meccset intézett a HUngárian körúton, majd Ausztria hegyre vitte a csapatot, amely hatalmas tévedés volt, hiszen nem szimulálta a mexikói ritka levegőt és aztán az első meccsen, a szovjetek ellen összeomlott a válogataott. Az is árulkodó, hogy Mezey azóta sem számolt el az összeomlással, ez a fejezet a nemrégen megjelent könyvéből is kimaradt.
És menjünk egy kicsit közelebb a mai pályákhoz.A legerősebb klub, az államilag is megtámogatott FTC elnöke megengedi magának, hogy az amúgy gyengécske, de mégiscsak az egyetlen sport napilapot ne engedje be az Üllői útra, mert megsértődött egy kritikán. És ugyanez a Kubatov Gábor nyíltan sértegeti az MLSZ elnökét, mert az nem mindig kedvez a csapaténak, valamint durva módon szidalmazza a legjobb magyar edzőt (Bognár György).Persze, a bátorságát az minősíti, hogy maga egy politikai potentát, a Fidesz pártigazgatója.A morális tanulságot inkább mellőzném.És az is megérne egy misét, hogy Csányi Sándor az MLSZ elnöke, aki egyébként talán a legjobb magyar üzletemben, mind a az OTP, mind a magánbirodalmát értékelve és a focihoz is ért, mégis majd 10 évet vért, mire volt bátorsága bevezetni azt fiatal-szabály, amely végre elindítja a magyar focit a fejlődés úton, hiszen. rövidlátó klubvezetők is kénytelenek lesznek legalább öt magyar játékost, s köztük fiatalokat pályára küldeni.Ám ezt Csányi sokkal korábban is megléphette volna.
És a jegyzetem végén térjünk vissza egy kicsit újságírói felelősséghez, hiszen magam is ötven éve ezt a szakmát űzöm és ez örökösen visszatérő gondolatom volt.Legalább is igyekeztem úgy írni, hogy ne nagyon térjek el a tényektől, s az etikai szabályokat is kövessem.Persze, más a vélemény és más a tények feltárása. Egy jegyzetben is tévedhet az ember, de hamis tényeket nem állíthat.Az például vélemény, hogy Fási Ádám nem tud énekelni, nincs hangja, s ezért nem perelhet be.Ám amikor a köztévé labdarúgó közvetítéseit látom, akkor többnyire a meghívót vendégek döntő többsége mismásol, mellébeszél. Nem tudni, miért pont őket hívják a szerkesztők, de sejtem, hogy jó ajánlóik vannak. Viszont egyikük sem mer igazán kritizálni, hiszen többségük egyébként is edzői, vagy tanácsadói, sportvezetőire állásra vár. isten mentsen, hogy megsértsenek valakit.Viszont így hiteltelenek és unalmasak. Legutóbb Kabát Peti például akkora baromságot mondott, hogy a szakértelme, tájékozottsága is megkérdőjelezhető.Azzal indokolta, hogy szépen fejlődik a magyar foci, hogy Sallai, Kerkezt és Szoboszlai hozta fel példának. Ém azt még az óvodás drukker is tudja, hogy nem a magyar utánpótlásban nevelkedtek.És természetesen a mellette ülő Bozsik Péter sem cáfolt.
