Moszkva, Peking igen – Budapest nem

Ahhoz képest, hogy Németország hazánk egyik legfontosabb külföldi gazdasági partnere, a közel harminc hónapja hatalomra került szociáldemokrata berlini kormányfő még nem kereste fel a magyar fővárost. Anno 2021 végén Olaf Scholz (SPD) első útja Párizsba, Brüsszelbe, Varsóba, majd Rómába vezetett. Az új év elején pedig a Spanyol Királyságban és az USA-ban tárgyalt az EU legnépesebb államának sportos frontembere. Sőt, egy héttel a háború kirobbanása előtt Moszkvába és Kijevbe is ellátogatott a kancellár, aki akkor márciusban Izraelben és Törökországban szintén eszmecserét folytatott. Októberben a Spree-metropoliszban fogadta Orbán Viktort berlini kollégája, aki vendéglátója elődjével, Angela Merkellel (CDU) is randevúzott.
Nem részletezve Scholz és delegációja 2022-es, 2023-as nemzetközi megbeszéléseit, érdemes/érdekes leszögezni, hogy az Ázsiában és Afrikában is otthonosan mozgó német kormányfő, ha Brüsszelben „össze is fut” néha Orbánnal, nagy barátoknak nem nevezném őket. A Szajnához és Emmanuel Macronhoz bumerángként visszatérő, higgadtságáról híres Olaf kezdve a migráns témától az ukrajnai béke tervekig szögesen ellentétes állásponton van, mint a harcok sújtotta szláv állammal szomszédos – ott kisebbséggel rendelkező – Magyarország miniszterelnöke.
Ha a germán sajtó egy része meg is kérdőjelezi hazánk demokráciáját, jogállamiságát, a Kárpát-Medencében diktatúrát emlegető, Árpád nemzetéért aggódó „nyugati szakértők” nem nehezményezik, hogy Scholz 2024 tavaszán Pekingben folytatott – sikertelen – tárgyalásokat, ahová a kínai vezér meghívására hamarosan Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin is ellátogat. A tradicionálisan szoros, gyümölcsöző német-magyar ipari/gazdasági/kulturális együttműködés jele, hogy – ha erről a berlini kancellár nem is tud – 12 hengeres, páncélozott szolgálati limuzinjában győri „szív” dobog!