„Regierung verschärft Grenzkontrollen zur Schweiz, Polen und Tschechien” – adta hírül a német közmédia. Vagyis a „kormány megszigorítja a svájci, a lengyel és a cseh határ ellenőrzését”. Az Olaf Scholz (SPD) vezette berlini kabinet döntése értelmében október második felétől gyakrabban kontrollálják az érintett államokból beutazó járművezetőket. Az embercsempészek kiszűrése és az illegális migráció megfékezése a fő cél. A 84 milliós NSZK-ban a lakosság 20 százaléka idegen gyökerű. A tél küszöbén a 450 ezer fősre becsült hajléktalan tábor elhelyezése és a menekültek humánus gondozása, nyelvtanítása nagy kihívást jelent a – részben eladósodott – önkormányzatoknak.
Közép-Európa legnépesebb metropoliszában, Berlinben 2023 őszén éppúgy hatalmas probléma a lakáshiány, mint a kisebb német településeken. A 21. század elején több millió bevándorló érkezett Észak-Afrikából, az arab területekről, s tavaly óta Ukrajnából. A gazdasági és politikai menekültek ellátása már eddig is sok milliárd eurójába került az NSZK-nak. Sajnos a külföldiek tömeges betelepülése sem oldja meg Németország égető munkaerőhiányát. Betegápolóból, pedagógusból, kamionsofőrből éppúgy tízezreket tudnának frissen alkalmazni, mint pincéreket és pékeket. Ám a bevándorlóknak, s főleg a kiutasításra váró idegeneknek kevés az esélyük az elhelyezkedésre a bürokratikus germán foglalkoztatási piacon.
November közeledtével a Spree-metropoliszban főleg ukrán női menekültekkel találkozni, de tartósan sok (az egyebek mellett betétes palack gyűjtésből élő) lengyel, román és más kelet-európai „turista” is. Mivel Berlin Kreuzberg és Neukölln kerületeiben hagyományosan nagy a török/kurd/arab közösség, a frissen érkező afgánok, szírek stb. könnyebben elvegyülnek, s kapnak „fekete melót” hittársaiktól. A rendszeres rendőrségi razziák ellenére tavaly kevesebb, mint 13 ezer idegen ajkú személyt toloncoltak ki Németországból, noha százezrek élnek megfelelő papírok nélkül az NSZK-ban.
