Lehet-e szép az öregkor? Régi poén, hogy mondja az egyik öreg a másiknak,”azért az öregkornak is megvan a maga szépsége.”Mire a másik, „egyet mondj”.Vicces dumákban egyébként sincs hiány, miszerint 80 fölött már gondolkodás nélkül ki lehet próbálni a heroint és milyen nagy dolog, hogy „nem haltál meg fiatalon”.
Az öregkor mindenkinél máskor kezdődik, a felmérések szerint a válaszadók többsége 65 éves kort jelölte meg kezdetnek, amely egybeesik a férfiak nyugdíjkorhatárával. Ezen lehet vitatkozni, azon már kevésbé, hogy a többség a testi leépülést tartja a legszörnyűbbnek, amit sporttal lehet távol tartami. Már akinél nem hatalmasodnak el a betegségek. Természetesen a nőket leginkább a szépészeti változások idegesítik, s talán ezért nem meglepő, hogy megváltozott a plasztikai beavatkozások megítélése és 40 százalékuk szerint szükség van rá, s mindössze 6 százalékuk ítéli el. Ez 20 éve éppen fordítva volt.
A megkérdezettek 45 százaléka szerint semmilyen előnye nincs a szépkornak, az elnevezést is vitatják. Ugyanakkor 55 százalék szerint lehet szép is az öregkor. S az utóbbiak ezt azzal indokolják, hogy már nem kell versenyezni és stresszelni, vagyis „amin 35 évesen még idegeskedsz, azon 50 fölött már mosolyogsz”.Bár ez a bölcsesség sem jellemző mindenkire, hiszen ahogy öregszünk, az idegrendszerünk is gyöngül és bizony 50 fölött már munkát is nehezebb találni, ilyenkor már nem sok esélyt adnak az embernek.
Miután továbbra sincs gyógyszer az öregedés ellen, maradnak a régi receptek. A hobbit sokan emlegetik, amely karban tarthatja az embert fizikailag és szellemileg is, hiszen szükség van valamiféle foglalatosságra. Aki elhagyja magát, gyorsan leépülhet.A mozgás épp úgy fontos elem, mint a dohányzásról és az alkoholról való lemondás, vagyis a mértékletesség, hiszen az öregedő szervezet nem képes úgy regenerálódni, mint egy huszonévesé.Mégis épp az általam olvasott felmérés válaszadóinak harmada sportol és étkezik egészségesen. Tehát tudjuk a receptet, csak nem követjük.
