Pesszimista német polgárok

Másfél esztendővel azután, hogy az ukrán-orosz harcok kapcsán „sikerült” leválasztani a nemzetközi hírű német ipart, az olcsó eurázsiai energiahordozókról, az EU legnépesebb államának lakosai borulátók. Nagyon megdrágult az élet! Így szeptemberben a megkérdezettek 46 százaléka véli úgy, hogy folytatódik a germán gazdaság lejtmenete. Az optimisták tábora parányi, s a válaszadók bő harmada szerint 2024-ig tartós stagnáció vár Olaf Scholz (SPD) kancellár birodalmára.
A berlini szövetségi kormány munkájával a szavazók negyede elégedett csupán – túl a nyári vakáción. Szép-szép, hogy a hivatalos infláció csak 6 % körül van ma a 84 milliós államban. Ám a kaja, az üzemanyag és számos szolgáltatás ára az égbe szökött a koronavírus-járvány, s a 19. hónapja dúló szláv testvérháború – az Oroszországot és az EU-t egyaránt sújtó – szankciók bevezetése óta.
Mi a fő gond Németországban? Minden negyedik szavazó szerint a gazdaság és a migráció helyzete a bajok főforrása. A brutális klímaváltozással összefüggő durva környezetvédelmi szabályozások a polgárok 16-18 százalékát aggasztja. Toplistás probléma a kontinens szívében az energiaválság és a véres, rapid megoldásra váró Kijev-Moszkva konfliktus. A nyugdíjasok/rokkantak megélhetése, az egészségügy hiánygazdálkodása miatt a németek 8 százaléka szorong. Ja, és nincs elég orvos, ápoló, pedagógus, pincér, kamionsofőr, harangöntő, kőműves és megfizethető bérlakás (stb.) az NSZK-ban. Ahol éppen 70 esztendeje köszöntött be a „gazdasági csoda” korszaka. Most más idők járnak!