Augusztusban rengeteg a külföldi üdülővendég Dél-Európában. Sajnos, az idegenforgalomban sikeres Franciaországtól a Spanyol Királyságig, és Hellásztól Montenegróig kegyetlen erdőtüzek tombolnak e hetekben, már egy millió hektárt elpusztítva… Emberek ezreit kellett evakuálni, sok külhoni turista vakációját is összekuszálta az aktuális természeti katasztrófa. Ez igaz a Portugál Köztársaságra is, ahol anno csak az 1755-ös lisszaboni földrengés hagyott olyan maradandó nyomokat a helybeliek emlékezetében, mint a monarchia megdöntését követő korszak.
A fővárosában 1910 őszén kiáltották ki a köztársaságot. Az 1926-os katonai puccsig – a napjaink Itáliájából ismert dél-európai recept szerint – bő negyven kormány tett sikertelen kísérletet a Pireneusi-félsziget kisebbik államának stabilizálására. A demokráciára még sokat kellett várni Portugáliában, melyet Antonio de Oliveira Salazar 1932-től 1968-ig irányított vasfegyelemmel. A második világháború után karriertörést nem szenvedő miniszterelnök a Marshall-segély dollárjaival fokozatosan javította országa gazdasági helyzetét. A Gibraltári-szorostól „kőhajításnyira” fekvő állam a hidegháború „forró szakaszától”, 1949-től alapító tagként vesz részt a NATO tevékenységében. Portugáliát, akárcsak hazánkat 1955-ben vették fel az ENSZ-be. A szocializmus eszméjével flörtölgető, s eközben lázongó gyarmataival viaskodó országban a diktatúra csak a 70-es évek közepén ért véget.
Onnan jó egy évtizedes út vezetett el az agrár-ipari Portugália Közös Piac-i csatlakozásához. Az ibériai tradícióihoz ragaszkodó, gazdaságilag látványosan fejlődő köztársaság mielőtt 2000 első félévében az EU soros elnöki tisztét betöltötte volna, kétszer is bemutatkozott az öreg kontinensen. Lisszabon modernizálódásában, a telekommunikáció és a közlekedés korszerűsítésében főszerepet játszott, hogy 1994-ben ez a romantikus, álomszép, történelmi metropolisz volt Európa „kulturális fővárosa”. Négy évvel később a világkiállítás házigazdájaként bizonyította vendégszeretetét Portugália. Az Expo ’98 üzleti befektetésnek, reklámnak sem volt rossz. Az erdőzüzek ellenére 2025-ben akár a 33 milliót is meghaladhatja a bel- és külhoni turisták száma – így az előrejelzések. Szép szám, még akkor is, ha a nagy szomszédnál, Spanyolországban háromszor ennyien költik pénzüket a szállodákban, éttermekben, strandokon és kikötőkben.
