West-Berlin legendás decemberi bulija a négy hetes, óvárosi karácsonyi vásár Spandau kerületben {Spandauer Weihnachtsmarkt in der Altstadt}. A metropoliszhoz 103 esztendeje csatolt településnek ma, mintegy 42 ezer lakója van. A Havel és Spree folyók találkozásánál 2020/21-ben kétszer is elmaradt az adventi mustra, ám tavaly és idén már százezrek vettek ott ajándékot szeretteiknek, s ettek-ittak a feldíszített standoknál. A december 23-án, szombaton este záródó Weihnachtsmarkt után is érdemes felkeresni Berlin ezen vizekben, történelmi emlékekben gazdag csücskét. A német fővárosba látogató turisták zöme nem is sejti, hogy milyen klassz hely Spandau, mely csak az első világháború után lett a metropolisz szerves része. A 60-as években indult be az ottani BMW Motorkerékpár Üzem termelése, melynek sportos járművei világszerte keresettek!
Jövő májusban emlékezünk meg a második világháború befejeződésének 79. évfordulójáról. A Spree-city nyugati szegletébe zarándokló turisták ma már hiába keresik a spandaui börtönt. Alig egy héttel a histórikus büntetésvégrehajtási intézet utolsó náci lakójának, Rudolf Hessnek 1987 augusztusi halálát követően eldózerolták az épületet. S mit érdemes még tudni e kerületről? Nos a középkori dokumentumokban már a 12. században felbukkanó Spandau első komolyabb építményei várként, bencés apácazárdaként szolgáltak. A krónikák a következő században körülbelül egy időben tesznek említést a város kórházának megnyitásáról és a közeli Berlinről, melyhez majdan 1920-ban csatolták hozzá Spandaut.
De ne szaladjunk ennyire előre: a festői szépségű régió pompás földrajzi fekvése révén jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. A mind tehetősebb népesség biztonsága érdekében a 14. század elején fallal kezdték körülvenni a települést. (Nincs új a Nap alatt!) A stratégiailag is kitűnő helyen elterülő, vizekben gazdag Spandauban egyre több hadiipari kézműves műhely nyílt és militarista jellege csak erősödött Poroszország „izmosodása” idején. A kaszárnyák és ágyúöntödék mellé aztán büntetésvégrehajtó intézet is épült, mely a császárság hajnalán lett katonai börtön.
A vesztes első világháború után, midőn Nagy-Berlinhez kapcsolták Spandaut, már civil rabokat is beengedtek a négyévtizeden keresztül egyenruhások számára rezervált cellákba. Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutását követően aztán „védőőrizetesekkel” népesült be a fővárosi börtön. A Prágában született és elhunyt Egon Erwin Kisch a „száguldó riporter” volt ezen idők egyik leghíresebb spandaui lakója. A szabadulók közül sokan csöbörből, vödörbe kerültek, mert a nácik – a búrháborúból ellesett, ördögien tökéletesített – koncentrációs táborokat nyitottak szerte Németország területén. Majdan a megszállt államokban is. A második világháború végét több tíz millió ember nem élhette meg. 1945-ben köszöntött be a béke. Spandau hamarosan a fallal kettészelt West-Berlin izgalmas, egyedi negyede lett – beágyazva az NDK-ba. Ám jelentős iparral! De erről, majd egy másik történelem órán mesélek.
