„Szent István dalra fakad? Ez akkora képtelenség, hogy csakis zseniális lehet!” Szörényi Levente gyakran idézte Nemeskürty Istvánnak, a Budapest Filmstúdió vezetőjének e két mondatát, ami akkor hangzott el, midőn a nyolcvanas évek elején megkeresték az István, a király filmes ötletével. A tragikusan rosszra sikeredett filmet azonmód feledtük, de a rockopera ötlete zseniálisnak bizonyult: 2023-ban lesz negyven éve, hogy Szent István énekel. Szörényi-Bródy megunhatatlan, örök érvényű rockoperája, a műfaj hazai csúcsteljesítménye azóta is tarol.
Sok mással ellentétben rockoperailag gazdag esztendőnek nézünk elébe, az István, a király menedzsmentje az előzetes jelek szerint alaposan kitesz majd magáért, illetve eme zenemű jubileumának a darab színvonalához méltó megünnepléséért. A Nemzeti Múzeumban a készülődő eseménydömping beharangozó sajtótájékoztatóján Bródy János felidézte a bemutató utáni megjegyzését: „Ha harminc év múlva még emlékeznek a darabra, elhiszem, hogy siker volt.” Feltételezhetően az elmúlt negyven év, melyben a rockopera önálló életre kelt, megerősítette ebben a hitében. A közönség pedig nem csupán emlékszik azóta is a darabra, de meg is kedvelte, s nem csupán azok lesznek ott 2023. augusztus 19-én és 20-án a budapesti Arénában a rockopera e nagy ünnepén, akik már négy évtizede a Városligeti Királydombon voltak nézőként részesei István és Koppány konfliktusának. A haza és haladás, haza vagy haladás kérdésére adandó válasznak. A kultikussá lett rockopera rendkívüli sikerét és hatását megélve Bródy joggal jelenthette ki: „Van mire szerénynek lenni.”
Szörényi Levente, aki elkészítette a Hazatérés című lemezét, és utána Bródyval megírta a Kőmíves Kelement, innen már egyenes út vezetett ahhoz, hogy feldolgozzák a magyarság szempontjából legfontosabb kérdést. Bírták tehetséggel, és tető alá hozták az István, a királyt. (Cseppet sem mellesleg a szerzőpáros már a Jézus Krisztus Szupersztár bemutatása után gondolkozott egy nemzeti rockoperán.) Amely eredetileg filmzenének készült. Ezt idézte Szörényi Levente, arra is emlékeztetve, hogy dupla lemezt vettek fel, hiszen a bakelit- korszakban egyetlen lemezre nem fértek rá hosszú órák.
A sajtótájékoztatón a jubileumi, arénás rockoperát levezénylő, rendező Novák Péter is kultuszt emlegetett, mondván, nem meglepő az államalapító István király kultusza, az viszont ritka, hogy egy itthoni rockoperának is legyen kultusza. Nováknak nem kevés érzelmi és gondolati köze van a produkcióhoz, hiszen a királydombi bemutató táncjeleneteinek koreográfusa az édesapja, Novák Ferenc volt, ő pedig rendezhette is az István, a királyt. A negyvenedik születésnapra három színpadon zajló interaktív, izgalmas koncepció alapján készülő előadást ígér, melynek „fókuszában a közönség lesz majd”. S minden benne lesz, ami elvárható egy István, a király-előadástól. Ezúttal is együtt hajol majd meg az előadás végén István és Koppány, jelezve, hogy a haza és haladás, európai integráció vagy a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás konfliktusait a művészet erejével lehet feloldani – minként fogalmazott Bródy.
A jubileum évében az össznemzeti üggyé vált rockopera koncert-keresztmetszetét adó országos turné is indul, a Nemzeti Múzeumban pedig nagyszabású kiállítás nyílik az István, a király rekvizitumaiból, sok más mellett fényképekből, díszletekből, jelmezekből, plakátokból és színlapokból, s a kiállítás nyitónapján koncert lesz: István király a múzeum előtt is dalra fakad. E gazdagnak ígérkező eseménysorozat persze nem kevés pénzt, mi több, állami támogatást is igényel majd. Mivel azonban a sajtótájékoztatón ott volt Demeter Ervin is, a könnyű műfaj első embere, a jelenlétéből az alkotók talán a pénzforrás csobogását is kihallhatták…
