Kiderült, hogy állami támogatás nélkül is lehet tenisztornát rendezni, csakhogy amíg a franciák elnöki szinten képviseltették magukat Tatabányán, Lázár János nem volt jelen.
Hiába Piros Zsombor és a Marozsán Fábián-Valkusz Máté páros hatalmas győzelme, a hétvégén nem sikerült Tatabányán a bravúr: a magyar férfi teniszválogatott 2-1-es vezetésről végül 3-2-re kikapott a 10-szeres Davis Kupa-győztes franciáktól.
Állami támogatás nélkül is lehet tenisztornát rendezni
Már az nagy szó, hogy versenyt rendezett a Magyar Tenisz Szövetség, hiszen 2020 júliusa óta, miután Lázár János átvette a sportág irányítását, szakított elődje, a szintén fideszes politikus Szűcs Lajos stratégiájával, és nem ugrott fejest minden WTA- és ATP-verseny megrendezésébe. Sőt, minden korábban megkötött, és előnytelennek vélt torna szerződésből kifarolt, még a három évre 21 milliárdos állami támogatással elnyert női FED Kupa 16-os döntőjéből is, ezzel próbálta meg csökkenteni a tengernyire dagadt adósságot.
Tehát Lázár szövetsége a hivatalba lépése óta nagyrészt a takarítással volt elfoglalva. Az előző vezetés pénzügyi hiányát követő konszolidáció végül 12 milliárd adóforintjába került a magyar államnak.
A hétvégi Davis Kupa viszont az a kötelező kivétel volt, ami erősíti a „tornát nem rendezünk”-szabályt.
Egy vereség kapcsán, még ha szoros is, nehéz sikerről beszélni. A hétvégi tatabányai rendezvény mégis iskolapélda arra, hogy egy professzionális sportágban sok százmilliós állami támogatás nélkül, piaci alapon is lehet magas szinten, minimum nullszaldós versenyt rendezni.
Eközben a Szűcs Lajos által elnökölt szövetség számára
2017-ben a kormány 1576/2017. határozata 168 615 000 forintot biztosított arra, hogy a Kopaszi-gát alkalmi pályáján rendezze meg az összecsapást, és az oroszok elleni 3-1-es bravúrgyőzelmet érjenek el Fucsovics Mártonék.
A 2018-as, csehek elleni hazai pályán 3-2-es vereséggel végződő DK-torna rendezésére 289 241 989 forintot kapott az 1794/2018. kormányhatározat szerint.
A 2020. márciusi belgák elleni 3-2-re megnyert DK-ütközet rendezésére az 1057/2020. határozat 221 milliót biztosított, igaz, a rendezéssel az akkoriban alakult Nemzeti Sportügynökséget bízták meg azzal a kitétellel, hogy az NSÜ a Magyar Tenisz Szövetséggel működik együtt.
Mivel a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) is rendre beszáll a rendezési költségbe, közönség- és reklámbevétellel is számolhattak minden évben Szűcs Lajosék, így az állami támogatás felett is jelentős bevételre tettek szert, azaz egy-egy DK-torna kapcsán minimum 300 millió forintot égettek el.
Annak érdekében, hogy megtudjuk az idei, tatabányai DK-torna pontos költségvetésének számait, illetve azt össze tudjuk hasonlítani a korábbi évek hazai rendezésű DK-tornáinak büdzséjével, kérdésekkel fordultunk a szövetséghez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy
mekkora összköltségvetéssel rendezte meg az MTSZ a franciák elleni DK-összecsapást?
Igényelt-e, és ha igen, mekkora összegű állami támogatást kapott a szövetség a rendezéshez?
Pontosan mekkora összegű saját forrást kellett hozzátegyen a szövetség a rendezéshez?
Várhatóan mekkora közönség-, reklám-, ITF-, televíziós-, és egyéb piaci alapú bevételt termelt az esemény?
Várhatóan összességében negatív, pozitív vagy nullszaldós mérleggel zárja a háromnapos tornát az MTSZ?
A szövetség válaszában azt közölte, hogy „az MTSZ állami források megigénylése nélkül, kizárólag saját bevételből és kiemelt támogatók segítségével rendezte meg az eseményt. A jelenlegi kalkulációink szerint az összköltségvetés nem érte el a százmillió forintot, ami nagyságrendekkel kisebb összeg az elmúlt évek hasonló eseményeihez képest.”
Avagy Lázár János szövetsége az energiaválság és az elszabadult infláció közepette is fele- vagy inkább harmadannyi pénzből rendezett meg egy ugyanolyan minőségi tornát, mint elődje „békeidőben”.
Üröm az örömben
Mielőtt nagyon megveregetnénk Lázár János vállát a sportgazdasági mintaprojekt kapcsán, azt is meg kell jegyezni, hogy információink szerint az MTSZ elnöke egyetlen perc erejéig sem volt jelen Tatabányán. Pedig a Roland Garroson megrendezésre kerülő olimpiai teniszversenyek társszervezője, a francia szövetség a legmagasabb, elnöki szinten képviseltette magát a hétvégén. Gilles Moretton ráadásul nem akárki – a korábbi teniszező profi pályafutása után pazar üzleti karriert épített fel, az egyik legsikeresebb francia kosárlabdacsapat tulajdonosa, van televíziós társasága is, amellett, hogy 2021 óta a francia teniszszövetség elnöke.
Megkérdeztük a szövetségtől, Lázár miért nem volt jelen a tornán, MTSZ-elnökként miért nem tartotta fontosnak alapvető sportdiplomáciai feladatainak az ellátását. A két és fél teniszelnöki évének egyetlen valamirevaló nemzetközi versenyétől való távolmaradása, a francia elnöktárs, Moretton kikerülése ugyanis nehezen illeszthető be a teniszetikettbe.
A szövetség főtitkára válaszában azt közölte: „A Magyar Tenisz Szövetség vezetése és elnöksége teljes összhangban, egymást segítve működik, így előre pontosan le lett egyeztetve, hogy ki és milyen formában fog hozzájárulni az esemény sikeréhez, illetve képviselni a sportszervezetet sportdiplomáciailag ezen az alkalmon. Ennek megfelelően Sütő Csilla főtitkárasszony és az elnökség több tagja lett hivatalosan kijelölve arra, hogy fogadja Tatabányán a francia szövetség elnökét, aki egyébként nagyon pozitívan vélekedett mind a fogadtatásról, mind magáról az egész eseményről.
Lázár János elnök úr miniszteri elfoglaltságai sajnos nem tették lehetővé, hogy ott legyen az eseményen, de sokkal nagyobb értéknek tartjuk, hogy az ő aktív közbenjárásával költséghatékonyan, állami források felhasználása nélkül lett megrendezve az esemény, ami maximálisan tükrözi a jelenlegi elnökség szemléletét.
