Száz esztendeje vélhetően nem dohányoztak a hölgyek az utcán. Pláne nem mobiltelefonoztak közterületen. Műkörmük sem volt és mini szoknyával sem hergelték a – természetesen kalapot viselő – férfiakat. Ezt honnan tudom? Onnan, hogy szinte egy szuszra kiolvastam – a múlt század 20-as éveiben íródott – „Az úriember” című kötetet.
Nem tudom, hogy Szabó István Andor szándékosan csempészett-e annyi szociológiai szösszenetet munkájába? De, „A jó társaság szabályai” alcímű könyvét lapozva Vitéz nagybányai Horthy Miklós és csapata Trianon utáni osztálytársadalmáról is képet kaphatunk. Már az előszó őszintesége is lenyűgözött: „Bár mennyire fáj, érezzük, látjuk, tudjuk mindannyian: az élet színvonala süllyedőben van. A régi rendet a háború okozta nyomorúság csúsztatja lejjebb… az újrend még csiszolatlan, formát nem ismer, testileg-lelkileg ügyetlen, szokásban, modorban félszeg”.
Ez bizony nem a mosolyországa, ahol a fehér paripájáról lepattanó, bölcs vezér kalászmező helyett teniszpályán edzi tetkós karjait. A Ferenc Jóska altengernagyából a törpe birodalom – Magyar Királyság – frontemberévé lett snájdig nemes dzsentri társadalmában a Szabó kötet 1923-as első kiadása idején csak kevesen éltek jól. Hirdessenek bármit is a plakátok!
Volt azért már anno is gőg és önbizalom elég. „Egy igazán művelt magyar sokkal közelebb áll bizonyos szempontból egy földrajzilag tőlünk messze eső ország művelt fiához, mondjuk egy angolhoz, mint saját, de műveletlen honfitársához.” Nesze paraszt, munkás, kishivatalnok! Az is elgondolkodtató, hogy a szerző fontosnak tarja leszögezni: „Köpködni tilos! Egészséges embernek nem is muszáj, aki beteg használjon zsebkendőt. Padlóra köpni egyenesen borzalom, amit még Honoluluban is háromszáz dollár büntetéssel sújtanak.” Bezzeg havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel!
A Horthy-korszak lakáshelyzetéről, egészségügyéről is sokat elárul Az úriember című illemkönyv. Olvasom: „Ma sajnos Magyarországon a legújabb kimutatás szerint ötszáz személyre jut egy fürdőszoba, és ami még sokkal szomorúbb, legtöbb honfitársunk nem is érzi ennek a számaránynak a megszégyenítő voltát.”
Ennyi komor, 2023-as múltba révedés után zárjuk egy már-már humanista idézettel könyvismertetőnket! Szabó István Andor tanácsát ma is érdemes megfontolni! „Pisztolypárbajoknál a távolságot a leghosszabb lábú segéd mérje ki!”
