Bocsánatos bűn

Lawrence Osborne újságíró, tudósította már a New York Times-ot, miután Cambridge-ben és a Harvardon végzett. A Bocsánatos bűn az első regénye, de mintha ez már hetedik lenne, olyan prózaírók nyomában jár, mint Hemingway, F. Scott Fritzgerald vagy Capote. Ám egyikhez sem hasonlít igazán, náluk bőbeszédűbb, ontja a jelzőket és a fura szókapcsolatokat, de felér hozzájuk, mert olyan atmoszférát tud teremteni, hogy elszédülünk és úgy olvassuk a Marokkóban játszódó regényt, mintha magunk is ott lennénk a sivatag közepén, egy luxus kastélyban, a gazdag és hedonista vendégseregben. Ám az angol orvos feleségével útközben elgázol egy berber fiút és ez a történés mindent átfest baljós feketére  és az egymással szembenálló két kultúra, a nyugati valamint arab világ mélyére nézhetünk, s úgy olvassuk, mint egy Shakespeare krimit. Azon már meg sem lepődtem, hogy a fülszöveg szerint Osborne Bangkokban él. Hol is máshol?