A Librarium kiadónak már gasztronómiai múltja van, hiszen a magyar pálinkáról épp úgy adtak ki kötetet, mint a magyar borászatokról, cukrászdákról, kávéházakról és ennek a kötetnek is volt előzménye, a Jó magyar sör. Magyarországon jelenleg 90 kis sörfőzde működik, de a helyzet hónapról-hónapra változik, s ebbe a könyvben a derékhadat mutatja be a szerző. Egyébként az már hivatalosan is sörfőzdének számít, aki évente kétszer saját sört készít. És az sem feltétel, hogy saját főzdéje legyen, többen is bérfőzdében készítik a sajátjukat. Katona Csaba történész szerint egyetlen karakteres szereplő hiányzik a kötetből, aki nem vállalta a felkérést. természetesen a három nagy sörgyár is kimaradt, bekerült viszont a pécsi, amely a kicsik és a nagyok között helyezkedik el, s néhány éve újra magyar kézben van.
A szerző személyes történeteken keresztül ismerteti meg a főzdealapítók és sörmesterek filozófiáját és három részben tárgyalja a témát, tehát az apátsági, a hagyományos és a Kraft, vagyis az új hullámos főzdék is külön fejezetet kaptak. A kilencvenes években több száz főzde alakult, aztán a nagy lelkesedést felváltotta a kijózanodás, hiszen néhány tucatra apadt a számuk, majd a 0 2010-es évek újabb fellendülést hoztak a Kraftra felesküdött társaságokkal.
