„Toll, mert könnyű. Toll, mert elrepül. Toll, mert még írni is lehetett volna vele” – magyarázza karcsú kötete címét a tengerentúlon dollármilliomossá lett szerző, Molnár Ferenc (1878-1952). A kalandos sorsú józsefvárosi srácból a 20. század egyik legtehetségesebb zsurnalisztájává, első világháborús haditudósítójává és írójává érett művészt „a magyar irodalom előkelő idegeneként” emlegették a színházak, mozik vidékén. Molnár nemzetközi pályát futott be, s eközben sok ezer sztorit jegyzett fel. Ezekből nyújt át egy csokrott a Toll. „Rövid, igaz történetek, kuriózumok gyűjteménye” ez az együltében befalható könyvecske. „Ötletek, amelyekből nem lesz vígjáték. Gondolatok, amelyek szerényebbek, mintsem, hogy tanulányokká dagadjanak. Viccek és könnyek. Pehely, toll, amiből nem szárnyat, hanem párnát csináltam”. Ám a mester nem altat – humorával, humanizmusával felélénkíti, s a múltba röppenti az Olvasót!