Ez természetesen nem a náci literatúra színpada. Ám az 55 esztendeje nyugaton nagy szenzációt jelentő kor-/kórdokumentumról, az Erinnerungen című visszaemlékezés-kötetről kár lenne hallgatni. Szerzője a börtönéből frissen szabadult – régen, s ismét – milliomos Albert Speer (1905-1981) volt… Ki ő? Pillantás a múltba! Pár hónap múlva emlékezünk meg a második világháború (európai) kitörésének 85. évfordulójáról. Adolf Hitler (1889-1945) és hitvese Eva ’45 tavaszán öngyilkos lett, majd a nürnbergi perben számos halálos ítélet született. A „dörzsöltebbek” letöltendő szabadságvesztéssel megúszták. Speer is a „szerencsések” közé tartozott 1946-ban. Miként sokan túlélték, hogy szerepet vállaltak a fasiszta eszmék realizálásában.
A Führer gigantikus építészeti elképzeléseit makettbe álmodó és részben megvalósító Speer két évtizedet töltött rács mögött. A majdan megjelent 600 oldalas visszaemlékezésében ezt olvasom az 1931-ben a nácikhoz csatlakozó legény és a nemzetiszocialista párt kapcsolatáról: „Teljesen drámaiatlan elhatározás volt. Akkor és mindörökre nem annyira egy politikai párt tagjának tekintettem magam: nem az NSDAP-t választottam, hanem Hitlert, akinek megjelenése az első találkozáskor szuggesztív hatást tett rám és attól kezdve nem tudtam tőle szabadulni. A rábeszélő ereje, a cseppet sem kellemes hangjának sajátos varázsa, idegenszerű inkább banális viselkedése, csábító egyszerűsége mellyel a problémák bonyolultságát megközelítette – ez mind összezavart és megigézett” – írja a sötét démonnal való randevújáról a mérnök.
Speer anno huszonéves, nyitott autóval furikázó ifjú építész volt. Látványos karriert futhatott be Adolf Hitler kedvenceként. Az 1942-től a fegyverkezési és lőszerügyi birodalmi tárcáért felelős, tehetséges szakemberhez tartozott a több frontos harcot vívó hazája energiagazdálkodása, valamint víz- és úthálózata. Albert még csak 40 esztendős volt 1945 tavaszán, a fasiszta őrület végetértekor. S 61 éves, midőn börtönének és Berlin-Spandaunak búcsút intett, hátra hagyva a Nürnbergben életfogytiglanit kapott Rudolf Hesst. Albert Speer ’81-ben egy londoni szállodában hunyt el. (Barátnője vele volt…) A rab Hess még 1987-ig éldegélt a Spreenél!
