A költészettől az ógörög nyelvig és a nemzetközi történelemtől a magyar múlt titkaiig számos terepen mozog otthonosan – gimnáziumi osztálytársam – Iván. A minap egy új, 300 oldalas könyvét dedikálta nekem. Ennek „Lectori salutem!”-jében azt olvasom, hogy összegyűjtött tanulmányainak immáron negyedik kötete jó időre az utolsó lesz. Kár.
Aki kézbe vette dr. Uhrman Iván az Árpádok, szentek, koronák című korábbi munkáját – „mely többé-kevésbé Szent István koráról”, illetve a 11. századról szólt – most azt tapasztalja, hogy a szerző ezen friss gyűjteménye a fejedelmek periódusára koncentrál. Históriánk régebbi, homályos (?) történéseit idézi fel. Bevallva, hogy az „itt felmerülő gondolatai, hipotézisei bizonyítást aligha tudnak nyerni.” Lássuk be, már az is komoly kihívást jelent a budapesti kutatónak, hogy „egyáltalán szóba hozhatóként mutathassa fel őket.”
Nagy érdeme az uhrmani műnek, hogy rávilágít arra a tényre, hogy „egyetlen nemzet történelme” sem érhető meg az előzmények feltérképezése nélkül. „Az ilyen tárgyú kutatás egészen kivételes izgalmakat kínál művelőjének.” S persze nem csak a (3.900 forintos) szakkönyv írójának, hanem a régmúlt hitóriájára nyitott, kiváncsi olvasónak is.
