Spiró György Padmaly címmel, új regénnyel jelentkezik, mely az 1810 és 1907 közötti magyar történelem nagy gócpontjait járja körül. Megismerhetjük a 19. századi Magyarország működését és társadalmát, az egymást váltó korszakok dinamikáját, a pest-budai és budapesti mindennapokat, a magyar reformkor kibontakozását és következményét. Ennek közepében pedig egy hosszú és tartalmas élettörténet áll, ugyanis Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz szemtanúja volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalmak ébredésének és a századfordulónak is.
A cím jelentése egyébként „kivájt üreget” jelent, ami Táncsics háza alatt található üregre utal, ahol politikai nézetei és hangos véleménye miatt sokszor évekig bujkálnia kellett. A padmaly metaforikus jelentése a korszak tekintetében még fontosabb lehet: „Az a lelkesedés, ami a forradalomhoz vezetett, azok a drámai összetűzések, amelyek a szabadságharc során kirobbantak, a megtorlás elől üregben, padmalyban, pincében, padláson bujkáló vagy emigráló magyarok szenvedései, a kiegyezés ellentmondásai regénybe kívánkoztak” – vallja Spiró György.
